Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Az Európai Parlament Strasbourgban elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését
Az Európai Parlament Strasbourgban elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését.
A kiadások oldalán 116,1 milliárd eurós büdzsében a korábban javasoltnál több jut a növekedés, a kohézió, a versenyképesség és a foglalkoztatás támogatására. A tervezett kiadások összege közel 2 milliárd euróval több mint amit a tagállamok kormányainak Tanácsa szánt eredetileg a közösségi célokra.
A megszavazott előterjesztéssel kapcsolatban Surján László fideszes EP-képviselő, a költségvetés néppárti felelőse elmondta: az emeléssel az Európai Parlament "csak mérsékelni tudta a költségvetés megfaragásának tanácsi szándékát. A tagállamok - köztük Magyarország is - évről-évre nem élnek az uniós költségvetés adta lehetőségeikkel, és nem tudják maradéktalanul felhasználni a felzárkóztatásukra szánt kereteket. A 2008-as költségvetésből például 4,5 milliárd eurót nem sikerült lehívniuk, így a 2009-es költségvetésben az Európai Bizottság már be sem tervezte ezeket a felzárkóztatásra szánt összegeket, a Tanács pedig még a tervezetet is tovább csökkentette."
A 2 milliárd eurós parlamenti emelésből közel egymilliárd euró az európai polgárok biztonságának növelését célzó néppárti módosító indítványoknak köszönhető - folytatta Surján.
Mint kifejtette, "napjainkban a gazdasági válság miatt központi kérdés az uniós polgárok biztonsága. Ez a biztonság jelenti egyrészt a versenyképesség, az innováció, a kis- és közepes vállalkozások fokozottabb támogatásán keresztül a munkahelyek megőrzését és a gazdasági növekedés segítését. Másrészt ide sorolható az energiabiztonságra, ezen belül is a Nabucco projektre, az élelmiszerbiztonságra, a külső határok erősítésére fordított keretek növelése."
Surján László szerint a 2008-as uniós költségvetés végrehajtása és a 2009-es költségvetési tervezés világossá tette, hogy az Európai Uniót fel kell készíteni a gazdasági válsághoz hasonló kihívásokra történő gyorsabb reagálásra, valamint lényegesen egyszerűsíteni kell a felzárkóztatási keretekhez való hozzáférést.
A fideszes EP-képviselő elítélte azon tagállamok gyakorlatát, amelyek az unió által meg nem követelt, mesterséges akadályokat is állítanak a pályázók útjába. Tűrhetetlennek nevezte, hogy például "Magyarországon olykor a vállalkozásoktól 70 százalékos önrészesedést követelnek, pedig csak 30 százalék az uniós előírás."
Az uniós költségvetést a várható tényleges kifizetések szintje mellett a maximális kiadási plafon, vagyis a kötelezettségvállalások szintjén is külön szokták számszerűsíteni: ez utóbbi jövőre 133,8 milliárd euró lesz.
A képviselők - mint például a parlamenti vitában Szent-Iványi István liberális EP-képviselő is - bírálták, hogy a kötelezettségvállalási szint és a valóban felhasznált összegek közötti különbség évről évre növekszik. A parlament egyebek közt a kohéziós alap hatékonyabb felhasználását várja az Európai Bizottságtól - az EU "kormányától" - és a tagállamoktól.
Szent-Iványi emellett kevésnek tartotta az EU külpolitikai céljainak megvalósítására fordított összegeket. Szerinte többet kellene áldozni erre, ha az unió valóban globális szereplőként akar fellépni.
Harangozó Gábor szocialista EP-képviselő a témához benyújtott írásbeli hozzászólásában azon meggyőződésének adott hangot, hogy az elfogadott uniós gazdaságfejlesztési csomag nem csak a pluszforrásaival, hanem az eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával is hozzájárulhat a gazdaság élénkítéséhez.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az Európai Parlament Strasbourgban elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését .jpg)
.jpg)
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
