Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
Az Európai Parlament Strasbourgban elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését
Az Európai Parlament Strasbourgban elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését.
A kiadások oldalán 116,1 milliárd eurós büdzsében a korábban javasoltnál több jut a növekedés, a kohézió, a versenyképesség és a foglalkoztatás támogatására. A tervezett kiadások összege közel 2 milliárd euróval több mint amit a tagállamok kormányainak Tanácsa szánt eredetileg a közösségi célokra.
A megszavazott előterjesztéssel kapcsolatban Surján László fideszes EP-képviselő, a költségvetés néppárti felelőse elmondta: az emeléssel az Európai Parlament "csak mérsékelni tudta a költségvetés megfaragásának tanácsi szándékát. A tagállamok - köztük Magyarország is - évről-évre nem élnek az uniós költségvetés adta lehetőségeikkel, és nem tudják maradéktalanul felhasználni a felzárkóztatásukra szánt kereteket. A 2008-as költségvetésből például 4,5 milliárd eurót nem sikerült lehívniuk, így a 2009-es költségvetésben az Európai Bizottság már be sem tervezte ezeket a felzárkóztatásra szánt összegeket, a Tanács pedig még a tervezetet is tovább csökkentette."
A 2 milliárd eurós parlamenti emelésből közel egymilliárd euró az európai polgárok biztonságának növelését célzó néppárti módosító indítványoknak köszönhető - folytatta Surján.
Mint kifejtette, "napjainkban a gazdasági válság miatt központi kérdés az uniós polgárok biztonsága. Ez a biztonság jelenti egyrészt a versenyképesség, az innováció, a kis- és közepes vállalkozások fokozottabb támogatásán keresztül a munkahelyek megőrzését és a gazdasági növekedés segítését. Másrészt ide sorolható az energiabiztonságra, ezen belül is a Nabucco projektre, az élelmiszerbiztonságra, a külső határok erősítésére fordított keretek növelése."
Surján László szerint a 2008-as uniós költségvetés végrehajtása és a 2009-es költségvetési tervezés világossá tette, hogy az Európai Uniót fel kell készíteni a gazdasági válsághoz hasonló kihívásokra történő gyorsabb reagálásra, valamint lényegesen egyszerűsíteni kell a felzárkóztatási keretekhez való hozzáférést.
A fideszes EP-képviselő elítélte azon tagállamok gyakorlatát, amelyek az unió által meg nem követelt, mesterséges akadályokat is állítanak a pályázók útjába. Tűrhetetlennek nevezte, hogy például "Magyarországon olykor a vállalkozásoktól 70 százalékos önrészesedést követelnek, pedig csak 30 százalék az uniós előírás."
Az uniós költségvetést a várható tényleges kifizetések szintje mellett a maximális kiadási plafon, vagyis a kötelezettségvállalások szintjén is külön szokták számszerűsíteni: ez utóbbi jövőre 133,8 milliárd euró lesz.
A képviselők - mint például a parlamenti vitában Szent-Iványi István liberális EP-képviselő is - bírálták, hogy a kötelezettségvállalási szint és a valóban felhasznált összegek közötti különbség évről évre növekszik. A parlament egyebek közt a kohéziós alap hatékonyabb felhasználását várja az Európai Bizottságtól - az EU "kormányától" - és a tagállamoktól.
Szent-Iványi emellett kevésnek tartotta az EU külpolitikai céljainak megvalósítására fordított összegeket. Szerinte többet kellene áldozni erre, ha az unió valóban globális szereplőként akar fellépni.
Harangozó Gábor szocialista EP-képviselő a témához benyújtott írásbeli hozzászólásában azon meggyőződésének adott hangot, hogy az elfogadott uniós gazdaságfejlesztési csomag nem csak a pluszforrásaival, hanem az eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával is hozzájárulhat a gazdaság élénkítéséhez.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az Európai Parlament Strasbourgban elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését .jpg)
.jpg)
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
