Miközben a világgazdaság a recesszióból való kilábalás jegyeit mutatja, a bankszféra továbbra is szorgalmasan dolgozik jövedelmezősége és a tőkepiacok újraépítésén. A vezető bankok azonban már a jövőre is fókuszálnak: a körvonalazódó új szabályozási rendszerekhez és az ügyfelek megváltozott preferenciáihoz igazodva alakítják ki stratégiájukat. Igazán sikeres csak az lesz, aki mindkettőt jól ismeri és felkészül a változásokra.
1. Új típusú banki ügyfelek
A pénzintézetek előtt álló legfőbb kihívás, hogy miként tudnak alkalmazkodni a következő évtized demográfiai, szociális és technológiai változásaihoz. Az átalakulás hatására alapvetően változnak meg a fogyasztói és üzleti szokások, az ügyfelek szükségletei, ízlése és preferenciái is. A bankoknak új szolgáltatásokat és termékeket kell létrehozniuk, melyek igazodnak az ügyfelek megváltozott preferenciáihoz. A pénzintézetek bizalomvesztése miatt szolgáltatásaik kommunikációját is újra kell gondolniuk.
A bankszektor előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen a termékek, csatornák és márkák következetes és rugalmas újrafogalmazása. Nélkülözhetetlen egy új IT-infrastruktúra kifejlesztése, ahol is az internetes ügyintézésé a jövő. A klasszikus ügyintézés folyamatosságát a megmaradó bankfiókok biztosíthatják, ám ezek profilja a maiakétól eltérő lesz: egyfajta banki előszobaként működnek készpénz kezelésére alkalmas ATM-ekkel, laptopokkal - amelyeken szolgáltatásokat lehet kezdeményezni - és szkennerekkel, printerekkel, amelyekkel a szükséges papírmunkákat lehet intézni.
A bankoknak új szolgáltatási modelleket kell kialakítaniuk. A speciális igényeknek ma kevés bank lenne képes megfelelni. A lehetőségeket jól példázza a ClubMed ajánlat-differenciálása is. A cég családi, sportkedvelő és szingli csomagokat kínál az üdülni vágyóknak. A bankszektorban ehhez hasonlóan külön lehetne kezelni például a különböző vallású ügyfeleket, vagy bizonyos fiatal csoportok, illetve az idős ügyfelek igényeit.
Az ügyintézés újraszervezésével lehetőség nyílik arra is, hogy a kevésbé forgalmas időszakokban egyes alkalmazottak meglátogassák az idősebb ügyfeleket, akik így otthonról tudják bankügyeiket intézni. A technológiai változtatás hatására valószínűleg új márkák és szolgáltatási modellek jelennek majd meg a megváltozott igények kielégítésére, és a bankfiókok nyitva tartása is jobban alkalmazkodik az ügyfelek igényeihez.
2. Kínálat: hol van a pénz?
Vajon miként formálja a világgazdasági válság a pénzügyi szolgáltatások kínálati oldalát? A biztonságosabb és átláthatóbb értékkezeléshez elengedhetetlen hatékony portfólió az iparág strukturális változásaitól és a verseny intenzitásától függ. Minden bizonnyal az irányító szervek is támogatni fogják a mérlegek optimális összetételének meghatározását, ami újabb lökést adhat a strukturális változásoknak. A globalizáció miatt azonban bizonyos banki tevékenységeket nem érdemes leegyszerűsíteni – ezeket továbbra is nemzetközi szinten kell kezelni. Az egyes intézeteknek meg kell fontolniuk, hogy mely szolgáltatásaikat képesek költséghatékonyak megtartani. Néhány bank máris csökkentette külföldi tevékenységét és erőforrásait a kulcsfontosságú tevékenységeire koncentrálja. Az ING például 10 nemzetközi piacról vonul ki, miközben a KBC összes, nem alapvető tevékenységét felfüggeszti.
A banki és biztosítási szerepkörök ötvözését annak idején nagy örömmel üdvözölte a piac, azonban mára kiderült, hogy a szinergia leginkább az életbiztosítások terén él, a vagyon-, illetve balesetbiztosításokkal kapcsolatban nem, a termékek összekapcsolása gyors fejlődéshez vezethet, ám csak bizonyos határokon belül előnyös a vállalat számára.
3. Új banki irányítás
A banki irányítás terén a fókusz jelenleg a mark-to-market könyvelési gyakorlat korlátozásán, a tőkemegfelelésen és a banki működési területek közötti tőke allokáción van, ezt azonban érdemes kiterjeszteni más területekre is. „A bankszektorban a menedzsment átértékeli a monitoring gyakorlatot, ez pedig új könyvelési szabványhoz, tőke megfeleléshez vagy akár a pénzügyi rendszer teljes szerkezetváltásához vezethet” – állítja Frank Klausz, az A.T. Kearney magyarországi igazgatója.
Az elmúlt három évben a részvények visszavásárlásával a bankok többsége hatásosan tudta csökkenteni tőkéjét. Az állam, mint részvényes egyfajta utolsó menedékként kisegítette a bankokat. A bankok igyekeznek minél hamarabb visszafizetni tartozásaikat és tartani magukat a támogatások feltételeként megszabott szigorításokhoz.
A központi bankok előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy felvásárolják-e a fertőzött, toxikus banki eszközöket, illetve hogy meddig mehetnek el feladatkörük ellátásakor. Az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank más-más stratégiát követ ugyan, de közös bennük, hogy mérlegük jelentősen megnőtt a válság során. Az állami tulajdonba kerülő eszközök sorsát illetően kétféle út lehetséges: ismét eladhatják őket, vagy felhasználhatják egy jövőbeli válság kialakulása esetén. Utóbbi esetben, ez egy biztosíték lehet arra, hogy a bankok megfelelő mennyiségű tőkét tartsanak.
4. Technológia és infrastruktúra
A technológia és az infrastruktúra fejlődésével számos új lehetőség bontakozik ki a költségek csökkentésére és a szolgáltatások bővítésére. Amelyik országban az internet penetráció magas, ott az ügyfeleknek már most is mintegy 80%-a veszi igénybe az online szolgáltatásokat. A törvényalkotó szervezetek az információtechnológiai változások katalizátoraként működhetnek közre azzal, hogy a dokumentumok elektronikus kezelésére ösztönzik, akár kötelezik a bankokat. A banki hálózatok modernizálásával nemcsak a költségeket, de a kockázatokat is mérsékelni lehet. A válság kiváló lehetőséget kínál az ilyen újításokra, azonban az IT-fejlesztések jelentős forrásigénye visszafoghatja a folyamatot.
5. Teljesítmény: profitszerzés
A teljesítmény és a profitszerzés az ötödik és talán legfontosabb formáló ereje a jövő bankszakmájának. A világgazdaság lassan magához tér, de a tőkeszükséglet visszafoghatja a jövedelmeket, amitől a bankszektorbeli várható nyereség elérhető mértéke kevésbé lesz vonzó. Az első negyedév eredményei biztatóak voltak ugyan, de amíg homály fedi a hitelveszteségeket, addig lehetetlen az eredményeket megbecsülni. Stratégiai kérdés az is, hogy miként lehet a jó vezetői képességekkel rendelkező embereket a szakmába vonzani – főként annak tükrében, hogy néhány jelenlegi vezető a tervezettnél korábban távozik majd.
A bankszektornak a közeljövőben az árak változásával is szembe kell néznie, mivel a hitelköltségek várható növekedése miatt a bankbetétek időszakosan veszteségessé válhatnak. A volatilitás növekedésével a kereskedelem és a derivatív termékek kockázatos, de vonzó üzletekké válhatnak. Az A.T. Kearney szerint biztosra vehető, hogy a bankszektorbeli profit összetételében jelentős változások zajlanak majd le, ezért a pénzintézetek számára létfontosságú fölkészülni az átmenet kezelésére.
Végül itt van a vezetők kompenzálásának sokat tárgyalt ügye is. Hisszük, hogy a bankszektor nemcsak megtartani képes jelenlegi vezetőit, de vonzó lehet az újak számára is. A banki vezetőknek ügyfeleikéhez hasonló szintű kompenzációban kell részesülniük, melyet ezentúl sokkal inkább a hosszú távon vállalt kockázatokhoz lehet érdemes kötni.
Jelenleg sok komoly bankár igyekszik megerősíteni az iparágat. Miközben próbálják a profitabilitást helyreállítani, ügyfeleik új, egyedi szegmenseket alkotnak, új igényekkel jelentkeznek, amelyek kielégítéséhez tőkére van szükség. Kétségkívül az új szabályozási rendszerhez is szükség lesz tőkére. A bankszektornak változnia kell és kezelnie a pénzt és a tehetséget egyaránt, ahhoz hogy a gazdaságot helyreállítsák. Szegmentáció, IT fejlesztés és elmozdulás a kevésbé látványos, költséghatékony működés felé – a közeljövő banksikereinek elengedhetetlen zálogai.
Fitch: egyre megbízhatóbbak a bankok
Csődhullám Magyarországon: vihar előtti orkán
Idén is dúskálni fognak a bankárok
Közép-Európa nem kivételezett a bankokkal
A bankok besorolása nem változott
Privátbankár