Elkezdett romlani a közhangulat

A lakosság gazdasági közhangulatában tavasszal felgyorsult javulás most megtörni látszik, de a helyzet megítélése jelenleg is jobb, mint a választásokat megelőző négy évben bármikor - áll a Medián felmérésében.

Megtörni látszik a lakosság gazdasági közhangulatának javulása: a választások óta először most szeptemberben fordult elő, hogy romlott a közhangulatot számszerűsítő konjunktúra-index értéke. A jövőre vonatkozó várakozások a választásokat követő felfokozott hangulatban, májusban voltak a legkedvezőbbek, egyúttal ekkor volt a Medián által valaha mért legnagyobb különbség az előző 12 hónap és a következő év átlagos értékelése között. A bizakodás a hangulat csillapodásával együtt előbb június elejére, majd júliusra még határozottabban mérséklődött, ezt azonban akkor még ellensúlyozta az előző 12 hónap értékelésének javulása.

A lakossági közhangulat még a mostani megingás ellenére is jobb, mint 2006 nyara és 2010 áprilisa között bármikor, ám jelzésértékű, hogy a kormány tényleges munkába állása nem javította tovább a lakosság helyzetértékelését, inkább kijózanítóan hathatott a választókra. Ráadásul a nagymértékű javulás ellenére a közhangulat jelenleg sem nevezhető optimistának: a választások óta is többen vannak azok, akik a következő évre visszaesést valószínűsítenek, mint akik bármekkora javulást prognosztizálnak. Igaz azonban, hogy május óta mind az országos helyzet, mind a válaszadó háztartásának kérdésében folyamatosan csökkent azok aránya, akik a következő évre nagymértékű rosszabbodást valószínűsítettek (a leginkább borúlátók aránya az ország helyzetét illetően 13-ról 8 százalékra, a háztartás esetében 15-ről 8 százalékra mérséklődött), a legtöbben jelenleg a helyzet változatlanságát tartják a legvalószínűbbnek - írja a Medián.


Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozók és értelmiségiek, illetve a jobb jövedelmi helyzetűek az átlagosnál valamivel derűsebben vélekednek a gazdasági folyamatokról. Az utóbbi hónapokban azonban az is látszik, hogy azok, akik valamilyen devizahitelt törlesztenek, a lakossági átlagnál negatívabban ítélik meg a gazdaság, és különösen a saját háztartásuk kilátásait.



Ugyanakkor a válaszadók a gazdaság helyzetét elsősorban pártpreferenciájuk „szemüvegén” keresztül szemlélik. Ezt jól mutatja, hogy míg az MSZP-kormány idején a szocialista szavazótábor felfelé húzta az átlagot, a parlamenti választások után azonnal a Fidesz-szavazók jövőbeli várakozásai lettek a legjobbak. Szeptember elejére az MSZP-szavazótábor és a pártpreferenciával nem rendelkezők hangulata romlott a legnagyobb mértékben, de szinte minden szavazói csoportban kisebb visszaesés következett be az előző hónaphoz képest.

 
A Medián felmérése szerint a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások az év elejétől egészen júliusig csökkenő tendenciát követtek, ám augusztusban és szeptemberben a válaszadók ismét magasabbra (átlagosan 24 százalékra) becsülték a következő 12 hónapra vonatkozó átlagos munkanélküliségi rátát. Az előző parlamenti ciklus alatt a többség mindvégig az állástalanok arányának emelkedésével számolt, így ennek fényében már enyhe bizakodást jelez, hogy a választások óta a lakosság átlagosan a munkanélküliségi ráta mérséklődését, vagy legfeljebb szinten maradását valószínűsíti. A választásokat követő hónapokban a többség az infláció terén is kismértékű javulásra számított, ám szeptemberben a válaszadók átlagosan az előző évivel megegyező drágulást becsültek a következő 12 hónapra is.

 
Az év elejétől kezdve fokozatosan növekedett azok aránya, akik a kérdezést megelőző hónapban valamennyit meg tudtak takarítani a jövedelmükből, de augusztusban is csak a válaszadók 15 százalékának háztartásában tudtak félretenni. Valószínűleg részben az iskolakezdés is okolható amiatt, hogy ezt követően szeptemberben ismét csak 11 százalék (a 3 vagy több gyermeket nevelők körében mindössze 5 százalék) volt a megtakarítók aránya. Az utóbbi időszak alacsony forintárfolyamát is figyelembe véve nem meglepő, hogy a devizahitelt törlesztők körében a megtakarítók aránya valamelyest elmarad a lakossági átlagtól, az elmúlt 3 hónapban átlagosan 10 százalékuk tudott félretenni.


A lakosság döntő többsége ugyanakkor továbbra is tartózkodik attól, hogy hitelt vegyen fel: a harmadik negyedév átlagában a megkérdezettek mindössze 2 százaléka helyezte kilátásba, hogy a következő egy évben valamelyik pénzintézethez fordul. Az utóbbi hónapokban a vásárlási kedv is csökkenő tendenciát követett, az elmúlt negyedév átlagában a válaszadók 14 százaléka tervezte, hogy a következő időszakban valamilyen tartós fogyasztási cikket vásárol.

Privátbankár