A lap cikke szerint "a belső használatra készült, nem nyilvános anyag kidolgozásában részt vett az új alkotmány előkészítéséért felelős miniszteri biztos..." A Magyar Nemzet visszautal a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent cikkre, amiben Petrétei József azt nyilatkozta, hogy 2007-ben, távozásakor még a minisztérium irattárában volt az alkotmánytervezet normaszövege.
A Magyar Nemzet a szombati lapszámban részletesen ismerteti a birtokába jutott dokumentumot, amit az online kiadásban így foglal össze: "a szöveg rövid preambulumában például megtalálható a Szent Koronára történő hivatkozás. Az is szerepel benne, hogy a legfőbb ügyész nem interpellálható, továbbá az, hogy az alkotmányt a parlament fogadja el, nem pedig népszavazás erősíti meg. Az ilyen módon megszületett alaptörvényt viszont teljesen bebetonozták volna: a szocialista alkotmányt csak úgy lehetett volna megváltoztatni – vagy helyette újat elfogadni –, ha azt a képviselők négyötöde két alkalommal is, legalább fél év eltéréssel megszavazza. A Gyurcsány–Petrétei-tervezet is tartalmaz közpénzügyi fejezetet; igaz, nem az adósság csökkentését írja elő, hanem az adósság növelésének lehetséges mértékét."
A szombaton megjelent újság a tervezet szövegéről egy egész oldalon ad tájékoztatást, de bevezetőben megjegyzi: "... hiába titkosították a szocialisták a 2006-ban készített alkotmánytervezetüket, amelyet még a kormányváltás előtt az irattárból is eltüntettek: a dokumentum a Magyar Nemzet birtokába került".
A bevezetőben a cikk így folytatódik: "az országgyűlési munkát az LMP-vel együtt bojkottáló, módosító javaslatokat nem készítő ellenzéki párt ugyanakkor máig hallgatott arról, mit is tartalmaz a Gyurcsány-féle alkotmánytervezet".
A Magyar Nemzet felidézi, hogy a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet 2006-ban az akkori minisztériumtól hiába kérte ki a dokumentumot, azt Petrétei József megtagadta. Az LMP jelenlegi frakcióvezetője, Schiffer András, a jogvédő társaság vezetőjeként pert indított, ám a Fővárosi Ítélőtábla 2007-ben születet jogerős végzése szerint az igazságügyi tárca vezetője nem követett el jogsértést.
Az MSZP nem ismeri, és nem tárgyalta azt az alkotmány-tervezetet, amely a szombati Magyar Nemzetben jelent meg - reagált az MTI-nek Török Zsolt, a párt szóvivője.
Török Zsolt az MTI-nek megismételte, hogy az MSZP elvi politikát folytat, és elfogadhatatlannak tartja a Fidesz alkotmányozási stílusát. Hozzátette: a Fidesz ezzel akarja elterelni a figyelmet arról, hogy az emberek rosszabbul élnek, csökkennek a bérek, növekednek az árak.
Gyurcsány Ferenc tudott arról, hogy miniszterelnöksége alatt az igazságügyi minisztérium szakértői "a hatályos alkotmány átfogó megújításán" dolgoztak, de - mint a volt miniszterelnök vasárnapi Facebook-bejegyzésében írja - a tervezet nem került a kormány elé, és azt ő maga sem ismerte.
A szocialista politikus hangsúlyozza: kormánya nem kívánt új alkotmányt elfogadni, és az igazságügyi tárca sem kezdeményezte, hogy a szakértői javaslatból hivatalos kormányzati anyag legyen, így azt sem ő, sem az MSZP vezetése nem ismerte. Ugyanakkor szerinte helyes, ha kormányzati szakértők a hatályos szabályozás megújításán dolgoznak.
Gyurcsány Ferenc kifejti: a szakértői anyag döntés-előkészítő jellegű volt, ezt mondta ki a Legfelsőbb Bíróság is, amikor elutasította a Társaság a Szabadságjogokért indítványát, hogy hozzák nyilvánosságra. Azonban - írja - noha a tervezet nem volt nyilvános, titkos sem, hiszen nem minősítették azzá.
A korábbi miniszterelnök szerint a szakértői anyag elkészítésekor nem volt alkotmányozási kényszer, de az alaptörvény felülvizsgálatának indokául szolgált, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja lett, valamint hogy eltelt majdnem tíz év az 1990-es évek közepén kezdeményezett alkotmányozási kísérlet óta.
A szombaton nyilvánosságra jutott tervezetet Gyurcsány Ferenc "a lényegét illetően" vállalhatónak nevezi, kiemelve, hogy meg akarta őrizni 1989 szellemiségét. Mint írja, a javaslat a történelmi hagyomány részeként, nem jogforrásként utal a Szent Koronára, elfogadását négyötödös parlamenti többséghez kötötték volna, a döntést fél éven belül meg kellett volna erősítenie az Országgyűlésnek, az alkotmány módosítása pedig népszavazással is lehetséges lett volna.
MTI