A fórum azt követően ült össze, hogy a húsz vezető ipari és felzárkózó gazdaságot tömörítő G20 vezetői szeptemberi csúcstalálkozójukon a jólét mérésére alkalmas új statisztikai mérőszám kidolgozását sürgették.
José Ángel Gurría, az OECD főtitkára dél-koreai beszédében hangsúlyozta: az életminőséget jobban megragadó, új jóléti indikátorok kidolgozására van szükség. Rámutatott: ennek elmaradása esetén bizalmi válság alakulhat ki, amely alááshatja az emberek piaci intézményekbe, és magába a demokráciába vetett hitét.
"A globális gazdasági válság felfedte azt az egyre táguló szakadékot, amely a hivatalos statisztikák és az emberek szubjektív életszínvonal-érzékelése között tátong" - fogalmazott Gurría.
Az OECD-fórumon megvitatják a Nicolas Sarkozy francia elnök által tavaly összehívott szakértői tanács alternatív jóléti mérőszámokra vonatkozó javaslatait is. A többek között a közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz és Amartya Sen kézjegyét viselő, szeptemberben közzétett jelentés olyan indikátort ajánl, amely figyelembe veszi a szabadságjogok érvényesülését, a biztonsági helyzetet, az emberek elégedettség-érzetét, valamint gazdasági és ökológiai tényezőket is. Gurría beszédében biztatónak nevezte, hogy egyre erősödik a politikai szándék az új típusú mérőszámok kidolgozására.
A GDP leváltásának úttörője a Himalájától keletre fekvő kis ázsiai ország, Bhután volt, amely az 1970-es években deklarálta, hogy fejlődésének célja a bruttó nemzeti boldogság (Gross National Happiness) növelése.
A lengyelek szerény GDP növekedést várnak
Soros: fogalmam sincs, mitől indulna be a gazdaság
IMF: jobb a helyzet Magyarországon
MTI