.jpg)
Egy 15 millió forintos ki nem fizetett számla „kigazdálkodásához” átlagos nyereségmarzsok mellett 200 millió forintnyi új üzlet kell – emlékeztetett Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezetője. Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója szerint, ha a vállalkozások az aktívabb követelés-menedzsment révén 1 nappal lejjebb tudnák szorítani az átlagos fizetési határidőket, az önmagában 200 milliárd forintos tőkeinjekciót jelentene a magyar gazdaságnak. Eszközök pedig lennének: Molnár Tamás, az MKB faktoring üzletágának igazgatója szerint pusztán az, hogy a szállító helyett ők szólítják fel fizetésre az ügyfelet, közel 30 százalékkal javította a fizetési fegyelmet.
A magyar vállalatok mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy az egyik követeléskezelő cégnek, hogy igenis, a késedelmes fizetés esetén minden esetben elvárja a késedelmi kamat kifizetését is a partnertől, arra pedig még ennél is kevesebben hajlandóak, hogy a 30 napot meghaladó lejárt tartozás esetén a további szállításokat automatikusan leállítsák a vevő felé. A szakemberek szerint ebben az érdektelenségben mindaddig nem sok változás várható, amíg valamilyen külső, vagy belső körülmény nem kényszeríti majd a vállalkozásokat arra, hogy tartalékot képezzenek a lejárt követelések mögé. Még azok is, akik ezt ma megteszik, sem tartanak lépést a realitásokkal: a 90 napot meghaladó lejárt követelés esetén minimális a megtérülés esélye.
Persze még mindig jobb ez az arány, mint amire a felszámolási eljárások után a vállalkozások számíthatnak. Dr. Csöke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírónője saját adatait idézte. Eszerint 2001. és 2006. között az általa tárgyalt 494 felszámolás során a 19,5 milliárd forintnyi hitelezői igénnyel szemben mindössze 67,5 millió forintnyi követelést tudtak kielégíteni.
A gazdasági törvények naponta változnak; a kormányzatnak fel kellene mérnie a várható hatásokat, ám inkább csak ad hoc jellegű módosítások jellemzik a csődtörvényt. A jelenlegi fizetésképtelenségi eljárások nem biztosítják a reorganizáció lehetőségét, míg külföldön a moratórium idején új eljárások nem indulhatnak a cégekkel szemben. Igaz, ott a másik oldal is kemény: a jogszabályok a magyarországinál jóval komolyabb, büntetőjogi felelősséget állapítanak meg a cégvezetőkre, és a magyar szabályozásnál sokkal komolyabban szankcionálják a vagyonkimentést.
Blicc-krieg: 15 milliárdból 60 milliót szedett be a BKV |
Veres: A lakosság saját döntése, hogy eladósodik
Tökös tőkés: attól, hogy pénze van, még nem hülye!
Szlovákiában nyitott fióktelepet a Coface
Fizetésképtelen magyar cégek (hanganyag)