További egyeztetésekre van szükség a minimálbérről és a kormány által javasolt béremelés mértékéről, miután nem tudtak megegyezni a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén, a felek október elsején folytatják a pénteken megkezdett egyeztetéseket
Az államtitkár megerősítette, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kormányzati oldal tartja magát ahhoz, hogy az OÉT háromoldalú megállapodása esetén a megállapodás szerinti mértékűre emeli a kormányrendeletben szereplő országos minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbért). A kormány nem zárkózik el attól sem, hogy a béren kívüli juttatások fizetésével kapcsolatos OÉT-ajánlást tegyen - hangsúlyozta Csizmár Gábor.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a tanácskozáson elmondta, hogy a munkavállalói oldal 2010. január elsejétől a minimálbér bruttó 80.000 forintra emelését javasolja a jelenlegi bruttó 71.500 forintról. A munkavállalók javaslata szerint a garantált bérminimum a legkisebb munkabér összegének 122 százaléka lenne.
Az MSZOSZ elnöke elmondta, hogy a munkavállalói oldal álláspontja szerint úgy kell meghatározni a minimálbért, hogy annak nettó értéke közelítsen az egy főre számított létminimum összegéhez, és tükrözze a méltányos bér uniós követelményét. Fontos továbbá, hogy a minimálbér reálértéke is növekedjen - hangsúlyozta Pataky Péter.
| Parragh László szerint nem a kormány feladata a munkahelyteremtés Részletek>>>>> |
Dávid Ferenc emlékeztetett: tavaly egy százalékos GDP-csökkenés mellett emelték 3,5 százalékkal, 69.000-ről 71.500 forintra a bruttó minimálbért. A munkavállalói oldal javaslata a minimálbér 80.000 forintra emeléséről - 2010-re is 1 százalék körülire prognosztizált GDP-csökkenést mellett - több mint 10 százalékos emelést jelentene, és ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem reális.
Pataky Péter rámutatott: a jelenlegi 71.500 forintos minimálbér nettója 59.008 forint, miközben az egy főre számított létminimum 74-74.000 forint. Máris elmaradás van tehát, és ha nem növelik a minimálbért, az szociális feszültségekhez vezethet.
A munkáltatói és a munkavállalói oldal ugyanakkor egyetértett a kormányjavaslat alapelvével, amely szerint 2010-től csak az alacsony kereseti sávokban növekedne a bruttó kereset. Mindkét oldal korrektnek nevezte a kormány előterjesztését. Pataky Péter hozzátette: a differenciálás igényét értik, és szükség is van rá, de másként kell differenciálni.
Bővülhet a foglalkoztatás?
| A bérekről és a 2010-es költségvetés tervezetéről az október elsejei plenáris ülésen egyeztetnek tovább. A határon túliak húzhatnak ki a gödörből? |
Az államtitkár elmondta, hogy a 2010-es költségvetés tervezete mellett benyújtották az Országgyűlésnek a költségvetési törvényt megalapozó törvényjavaslatot (a"salátatörvényt") is, amelyet októberben tárgyalnak. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint nem szolgálja a gazdaság élénkítését és növekedési pályára állítását a tervezett 2010-es költségvetés.
Katona Tamás elmondta: arra törekednek, hogy az önkormányzati szféra mozgástere bővüljön, továbbá szociális programból foglalkoztatásivá alakítják át az "Út a munkához" programot. Elmondta azt is, hogy Magyarország európai összehasonlításban aránytalanul sokat költ a közösségi közlekedésre, ezért azt hatékonyabbá kell tenni. Hangsúlyozta: a gazdaságélénkítés nem elsősorban szabályozási kérdés, hanem elsősorban attól függ, hogy a világgazdaságban elindul-e a fellendülés.
11 millió munkahelyet mentett meg a G20
Reálbér csökkenés és növekvő munkanélküliség
"Ha elindul a növekedés, akkor se lesz munkánk!"
Jövedelempótlás: a biztosítás a biztos
EU: a javulás optimizmust eredményezett
"Munkahelyek megőrzéséért": felfüggesztve
Létszámleépítés: kevesebb érintett a nyár végén
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
