Az ipar 2010. júliusi termelésének és exportértékesítésének a júniusinál kedvezőtlenebb alakulásában elsősorban az előző hónaphoz képest mérsékeltebb kereslet és a munkanaphatás érvényesül. (Tavaly júliusban a termelésben még 19,4, az exportban 19,5%-os volumencsökkenést mértünk.) Az ipari termelés motorja – a kisebb növekedés ellenére - változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye. A hazai eladások meghaladták a 2009. év szintjét, de ez elsősorban a bázishatás következménye.
Az ipari export 2010 első hét hónapjában 15,7, júliusban 11,2%-kal emelkedett 2009 azonos időszakához viszonyítva. Júliusban az előző időszakokhoz képest alacsonyabb dinamikájú exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipari kivitel több mint egynegyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 9,3%-kal emelkedett. A másik hasonló súlyú alág, a járműgyártás kivitele 7,2%-kal bővült.
Az ipar január–júliusi belföldi értékesítése 4%-kal csökkent, míg a júliusi 2,9%-kal nőtt 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hét hónapjában 4%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Júliusban viszont 2,9%-kal emelkedett a feldolgozóipar belföldi értékesítése, amiben az alacsony bázis is szerepet játszott (az utóbbi 10 évben 2009-ben volt a legalacsonyabb a júliusi havi adat).
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 júliusában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 9,5%-kal nőtt. A csekély súlyú bányászatban 32,6%-os visszaesés figyelhető meg, amihez az is hozzájárult, hogy 2009. júliusban a kőolaj-, földgázkitermelésben kimagasló teljesítményt mértünk. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,7%-kal alacsonyabb volt a tavalyi bázis szintjénél.
2010 júliusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben volumenbővülés figyelhető meg. A két legnagyobb súlyú alág termelésében lassult a növekedés üteme. A feldolgozóipari termelés közel egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nem érte el az előző havi kiugró (35,7%-os) teljesítményét, volumene júliusban 15,5%-kal emelkedett. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti; ezzel szemben a híradás-technikai berendezéseknél keresletcsökkenés következett be. A hasonló súlyú járműgyártás 7,5%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakinál; a bővülés kizárólag a külpiaci eladások eredménye. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egykilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,2%-kal mérséklődött. Az előző havinál is nagyobb mértékben, 32,6%-kal nőtt a a kisebb súlyú gyógyszergyártás volumene, nagyrészt az exportértékesítés kedvező alakulásának köszönhetően. Az előző hónapokhoz hasonlóan átlagon felüli volumennövekedés figyelhető meg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (21%), a gazdasági válság utáni nyersanyag iránti keresletbővülés eredményeként.
2010 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 29,5%-kal emelkedett 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 33, az új belföldi rendelések 9,1%-kal nőttek; az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt lecsökkent rendelésállomány feltöltésére, így a július végi összes rendelésállomány gyakorlatilag elérte az egy évvel korábbit (99,6%).
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 14,1%-os növekedése – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében, 2010 első hét hónapjában – a tavaly ilyenkori 11,2%-os létszámcsökkenést folytató 4,2%-os létszámvisszaesés mellett következett be.
2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első hét hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (17,6%) figyelhető meg.
Privátbankár