Tátrai Vilmos, az olasz reneszánsz festészet kutatója szerint lassú folyamat eredménye, amíg egy alkotásról kiderül, hogy valóban kinek tulajdonítható. Mint mondta, egy-egy szenzációs bejelentést általában a felfedezés szakmai lapokban történő publikációja előz meg. A munkahipotézis nyilvánosságra hozatalát hosszú szakmai viták követik. A végső következtetést - a Botticellinek tulajdonított falkép esetében is - a speciális kérdéshez értő egy-két tucat művészettörténész hozza majd meg.
A szakértő szerint vannak azonban olyan kérdések is, amelyek akár évszázadokon keresztül sem dőlnek el. Újra és újra fellángoló viták folynak például arról, hogy az assisi bazilika freskósorozata ugyanúgy Giottótól származik-e mint a padovai freskók. A Szépművészeti Múzeumban pedig négy-öt olyan elsőrangú olasz festmény is van, amelyről nem lehet eldönteni, ki alkotta.
Tátrai Vilmos szerint 1-2 százalékos esélye lehet annak, hogy helytálló a hipotézis, miszerint Botticelli munkájáról van szó. Mint mondta, a leginkább zavaró körülmény az, hogy nincs írásos dokumentum amely alátámasztaná a felfedezést. |
Tátrai Vilmos azt is elmondta, hogy a hipotézis bizonyításának kötelezően betartandó szabályai vannak. A hipotézist írásos dokumentumokkal, stíluskritikai összehasonlításokkal, minőségi vizsgálatokkal kell alátámasztani. Emellett meg kell vizsgálni azt is, hogy kik jöhetnek még szóba a korban alkotó mesterek közül.

A kérdéses esztergomi freskó.
Nézegessen garantáltan eredeti Botticelliket! Képgaléria - kattintson!
Az esztergomi falfestmény esetében pedig az egyik kulcskérdés, hogy az 1460-as években egyáltalán meg volt-e már az a helyiség, ahová a falképeket festették - hangsúlyozta a művészettörténész.
Megjegyezte: 2005-ben, amikor Tiziano műveként azonosított egy aukcióra kerülő festményt, a stílus, a minőség, a restaurátori vizsgálatok egyértelműen igazolták a feltételezést, miszerint Tiziano munkájáról van szó, ám minden kétséget kizáróan egy 17. századi leltári adat bizonyította a felfedezést. "Abban a pillanatban lesz vége a vitának, ha akár egy olasz levéltárban, akár nálunk előkerül egy írásos dokumentum, amely azt mondja, hogy Vitéz János 1465-ben idehívta Lippi műhelyéből Botticellit és erényalakokat festetett vele az esztergomi Studiolóba" - jegyezte meg Tátrai Vilmos.
Nagy valószínűség szerint nem Sandro Botticelli festette az esztergomi Királyi Palotában talált falképet - mondta Louis Waldman, a Harvard Egyetem firenzei Reneszánsz Kutató Központjának a vezetője az MTI-nek, azt követően, hogy egy nemzetközi kutatócsoport megtekintette az alkotást. "Nagyon határozottan úgy gondolom, hogy ez a kép valószínűleg a XV. század utolsó éveiből való munka, a stílusból nagyon úgy tűnik, hogy egy olyan festőtől való, aki Firenzében tanult, aztán Magyarországra érkezett a XV. század végén. Ez kizárja Botticellit" - hangsúlyozta Louis Waldman.
A szakember szerint a kép valószínűleg 1490 körül készült és semmi nem támasztja alá, hogy Botticellitől való. Louis Waldman úgy látja: sokkal valószínűbb, hogy egy másik olasz festő, a Magyarországon Albert mesterként ismert művész alkotásáról van szó. Ennek a festőnek a XV. század végi esztergomi munkájáról nagyon sok dokumentum árulkodik - mutatott rá.
Római pénzt akartak becsempészni
Vita a feltételezett Botticelli freskóról
Kínai gagyi - a múzeumba vele!
Újra nagy dobás a Nemzeti Múzeumban: Dzsingisz kán
A Dunakanyar hét csodája - képek
MTI