Európába jön Ázsia

Az elmúlt időszakban a világgazdaság növekedésének súlypontja egyre inkább áttevődött Ázsiára. A kistigrisek bámulatos fejlődése mellett a kínai gazdaság megugrása nem csak dinamikájával hívta fel az európai gazdaság szereplőinek figyelmét, hanem azzal is, hogy a világkereskedelem meghatározójává vált. A kormány által meghirdetett Go Global stratégia célja a nagyvállalatok multinacionálissá válása, stratégiájuk egyik legfontosabb célpontja pedig Európa lett.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok örül, ha évi 2-3 százalékos növekedést tud produkálni gazdasága. Ezzel szemben Kínában a hivatalos - és valószínűleg alábecsült - adatok 10 százalék körüli pluszokról szólnak, és inkább a gazdaság túlpörgése okoz problémát - mondta el a kérdéskörben rendezett szerdai konferencián Albert János, a Bank of China Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A távol-keleti nagyhatalom és a külvilág viszonyának bonyolultságát a valutáikhoz való hozzáállásukban tapasztalhatő különbségek is jól jelzik. Míg Európa és Amerika egyértelműen a kínai fizetőeszköz, a jüan felértékelésében érdekelt a világ piacait elárasztó export visszafogása céljából, addig Kínából nézve nem ennyire egyszerű a helyzet. Az ország ugyanis igen jelentős tartalékokat halmozott fel a két régió valutáiból, jelenleg mintegy 2000 milliárd dollárral rendelkezik, s évente mintegy 130 milliárd euró vándorol a kasszájába. Ha ezeket elkezdené eladni, azzal leértékelődnének a fizetőeszközök, s így a kínai tartalékok értéke is csökkenne. Az euró és a dollár jüanhoz képesti erősődésével viszont az Európai Unióba és az USA-ba irányuló exporttevékenység nehezedne - magyarázta Albert János.

A múlt évben a kínai-magyar áruforgalom 7,9 milliárd dollárt tett ki, ebből 2 milliárd volt a magyar export, a kínai tőkebefektetések nyomán pedig mintegy tízezer munkahely keletkezett Magyarországon.

"Nem azért ötezer éves azonban a kínai kultúra, hogy pont erre ne találjanak megoldást" - mondta el a vezérigazgató-helyettes. Az ország célja jelenleg, hogy a dollárhoz és az euróhoz hasonlóan - illetve azok kárára - működő világpénzt faragjon a jüanból, először pénzforgalmi elszámolási egységként fogadtassák el, majd rávegyék a világ országait, hogy legalább részben az ő valutájukban tartsák tartalékaikat. Kína kereskedelmi erejét figyelembe véve erre minden esélyük meg is van.

A kínai vállalatok technológiát és nyersanyagot keresnek külföldön - szögezte le Albert János. Magyarországon szerinte mindkettő megvan, ezért várhatók befektetések, együttműködési kezdeményezések. Fontos azonban, hogy hazánk és vállalatai felhívják magukra a figyelmet, hiszen sok itteni - és európai - cég "szabad szemmel nem látható" Kínából nézve.

A Bank of China egyébként pont idén száz éves. Ez idő alatt volt már az egyetlen kínai bank, volt központi bank, külkereskedelmi bank, jelenleg pedig egyike az öt legnagyobb állami pénzintézetnek. Jegybanki funkciókat is ellát, Hongkonban ugyanis három bank állt össze ebben a funkcióban, egyikük a Bank of China. A valaha volt kis szocialista országok közül csak Magyarországon van jelen, méghozzá 2003 eleje óta. Összesen mintegy harminc országban képviselteti magát, ezzel a legnemzetközibb kínai nagybank.

Kínai kártyák Magyarországon

Hazánkban ma összesen közel 9 millió bankkártya van forgalomban, ezek döntő többsége betéti kártya, de néhány éve megugrott a hitelkártyák terjedése is. A kártyakibocsátó pénzintézetek nem saját márkákat kínálnak, hanem multinacionális kártyatársaságok (pl. Visa, MasterCard) termékeit, amelyek előnye, hogy a világon bárhol használhatók. Az országban mintegy 4 ezer ATM és 70 ezer POS terminál üzemel - ismertette Hargitainé Várhegyi Teréz, az OTP ügyvezető igazgatója.

A fentebb vázolt piaci környezetbe várjuk tehát a kínai kártyákat, amelyek hamarabb megérkezhetnek, mint gondolhatnánk. A kínai bankok kártyáit a China UnionPay (CUP) bocsátja ki, ami a pénzintézetek tulajdonában van. A cég mintegy 2,1 milliárd (!) plasztiklapot helyezett már forgalomba, vagyis minden nagykorú kínainak van legalább egy ilyenje. Az országban mintegy 210 ezer ATM és 2,4 millió POS készülék van egy hálózatban. Kína területén kívül 13 országban 8 millió kártya van jelen, s jönnének Magyarországra is, bár egyelőre nem kibocsátással, csak elfogadással.

Az OTP talált megoldást a kínai kibocsátású kártyák ATM- és POS-terminálokon keresztüli elfogadására, amivel elsősorban a hazánkban tartózkodó üzletembereket és turistákat kívánják kiszolgálni. A co-branded kártyák használata ugyanis Kínán kívül rendkívül drága. A bank tavaly novemberben szerződött a CUP-vel, s várhatóan az idei második negyedévben indul az elfogadás 1800 ATM-mel és 15 ezer POS-szel. Év végére majdnem a teljes hálózaton el fogják fogadni a China UnionPay kártyákat.

Privátbankár - Fokasz Oresztész