Londoni feltörekvő piaci elemzők azt sem tartják lehetetlennek, hogy Magyarország akár jövőre csatlakozhat az ERM-II rendszerhez.
A BNP Paribas bankcsoport nemrégiben azt jósolta, hogy Lengyelország valószínűleg 2009 elején belép az átváltási mechanizmusba, és a lengyel példa a magyarokat is arra sarkallhatja, hogy gyorsítsák az eurócsatlakozási folyamatot. A BNP Paribas elemzői szerint a magyar hatóságok megvárják, amíg az árfolyam stabilizálódik. A ház ezt figyelembe véve azzal számol, hogy Magyarország 2009 második felében lép be az ERM-II. rendszerbe.
A Goldman Sachs befektetési bankcsoport londoni elemzői is azt valószínűsítették nemrég, hogy ha sikerül elfogadtatni a jövő évi költségvetést, és ha az infláció tovább lassul, az ERM-II.-beli tagság Magyarország számára is lehetséges lesz "valamikor 2009-ben".
Gyurcsány Ferenc a jelenlegi piaci helyzetről azt mondta a csütörtöki Financial Timesnak: tárgyalt a magyar pénzügyi szektor vezetőivel és a jegybankkal, és az a közös vélemény alakult ki, hogy a globális pénzügyi felfordulásnak talán nem lesz nagyon közvetlen hatása a magyar gazdaságra. A helyzet azonban az elmúlt héten változott, a piaci bizonytalanságok hatással vannak a hazai piacokra - mondta a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc az energiapolitikában óvott a konfrontációtól, mondván: Magyarország nem tudja csökkenteni sebezhetőségét úgy, ha szűkíti az Oroszországgal fennálló kapcsolatokat.
A Fidesz szerint, ha nincs Gyurcsány Ferenc és a hazug, alkalmatlan gazdaságpolitika, Magyarország már bevezethette volna eurót, és így a pénzügyi válság sem érintené ennyire mélyen az országot - reagált az ellenzéki párt Gyurcsány Ferenc euróbevezetéssel kapcsolatos nyilatkozatára.
Cser-Palkovics András szerint 2002-ben mindenki, még a szocialista politikusok is egyetértettek abban, hogy 2006-ban, de legkésőbb 2007-ben be lehet vezetni Magyarországon az eurót. Szerinte, ha ez megtörtént volna, akkor a pénzügyi válság sem érintené ennyire mélyen Magyarországot.
FT: fáradt népi elégedetlenség
Magyarországon széles körű az a vélemény, hogy az ország rossz úton jár, csekély azonban az egyetértés abban, hogy pontosan min kellene változtatni - áll a Financial Times csütörtöki elemzésében.
A londoni gazdasági napilap Magyarország-mellékletében közölt elemzés szerint a két éve kirobbant utcai erőszakot mára egyfajta "fáradt népi elégedetlenség" váltotta fel. A szükséges reformokkal kapcsolatban azonban csekély a konszenzus; ezt mutatta, hogy még a "mérsékelt" egészségügyi reformot is megtorpedózta a tavaszi népszavazás.
A lap szerint a referendum új, bizonytalan korszakba vezette az országot. A magyar alkotmány nem teszi lehetővé a népszavazást költségvetési kérdésekről, a bíróság azonban zöld utat adott a Fidesz kezdeményezésének, és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy bármilyen reformkísérletről népszavazást tartsanak - áll a Financial Timesban.
Az elemzés szerint az utcán az 1990-es évek derűlátását az ország stagnálása miatti széleskörű elégedetlenség váltotta fel. Budapest divatos sugárútjai péntek esténként csendesebbek, mint öt éve.
Minden, amit a válságról tudni lehet a Privátbankáron - Hitelválság 2008>> |
A londoni lap szerint az üzletembereket és a diplomatákat emellett aggasztja a lappangó erőszak, amely esetenként a roma vagy a zsidó kisebbség ellen irányul, és a szélsőjobboldalon alakuló kis félkatonai szerveződések is.
A Financial Times úgy látja: a magyar kormány a jelek szerint felismerte, nem tud mélyreható jóléti reformokat végrehajtani anélkül, hogy erőteljes lakossági ellenállásba ütközne. A feladat a jelenlegi kötelezettségek lehető leghatékonyabb teljesítése, úgy, hogy közben a minimálisra szorítsák a munkáltatók adóterheit.
Most az a kérdés, hogy a szocialisták víziója az emberarcú kapitalizmusról túlélheti-e azt a pénzügyi vihart, amelyet a szabadpiac Nyugaton pártolt szélsőségesebb változata zúdított az országra. A szocialisták e víziója még egy hónappal ezelőtt is ellentmondott volna az akkori idők szavának - írta a lap. Miután azonban most már az amerikai és a brit kormány is tőkeinjekciókkal segíti ki a bankokat, a minimális állam ideológiája "ostromlottnak tűnik", és lehet, hogy Magyarország ismét csak előbbre jár a mezőnynél - fogalmazott elemzésében a Financial Times.
Szombaton összeül a nemzeti csúcs - ön milyen eredményre számít? Szavazzon! |
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a lapnak erről azt mondta: a magyarok a középutat választották a kapitalizmus szabadjára engedett angolszász változata és a skandináv modell között, amely az erős állami szerepet vegyíti a robusztus gazdasági növekedéssel. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az államháztartási hiányadatok "nagyon ígéretesek". Hozzátette: most történik meg először, hogy a választások előtti évben a hiány nem növekszik, hanem csökken.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke ugyanakkor azt mondta a brit lapnak, hogy a szocialisták elvesztették a reformok áthajtásához szükséges hitelességet. "Akkora lék tátong a hitelességükön, mint egy süllyedő hajón. Ha az emberek a másik oldalt hitelesnek találják, akkor könnyebb megvalósítani egy programot" - idézte a Financial Times a fideszes politikust. Varga Mihály is elismerte ugyanakkor, hogy nem lesz könnyű megváltoztatni a "függőség kultúráját" és a munkaerő alacsony mobilitását. "Egyetlen kormány sem tud e hozzáállásban egy-két év alatt változást elérni, de legalább el lehet indítani egy folyamatot, példát lehet állítani" - fogalmazott a Fidesz alelnöke a londoni lapban.
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron
Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron
Van még bank, aki bízik Kelet-Közép Európában
Válságban minden csoda 3 percig tart?Mit tegyünk, ha nem kapunk hitelt?
Zuhanórepülésben a forint: messze még a vége!
Kifacsarják a Molt és az OTP-t
Mi lesz veled, BUX? Teljes tanácstalanság
MTI