Fejcserés támadás - önként távoznak a vezetők

A Fidesz-kormány hivatalba lépése óta a legtöbb fontos hivatal és állami tulajdonban lévő vállalat élén végrehajtottak már valamilyen személycserét. Összefoglalónkból kiderül, hogy a legtöbb elnök és vezérigazgató nem várta meg a hivatalos felkérést, inkább önként kérte felmentését.

Akik benyújtották a lemondásukat:

Az egyik legfontosabb pénzügyi felügyeleti szervezet, a PSZÁF élére tavaly nyáron nevezték ki Farkas Ádámot, szűk egy esztendővel a parlamenti választások előtt. A PSZÁF vezető már június 29-ei lemondása előtt sem csinált titkot abból, hogy nem kívánja kitölteni hat éves megbízatását. Indoklása szerint „úgy tartotta tisztességesnek, hogy az újonnan alakult kormány számára lemondásával megteremti a lehetőséget arra, hogy a kabinet által jelölt szakember irányíthassa a felügyelet munkáját”. Farkas utódja az a Szász Károly lett, aki 2000 és 2004 között már vezette a felügyeletet, hivatali idejének fele épp az első Orbán-kormány idejére esett.

A KSH elnöke szintén rövid ideje, tavaly novemberben került a hivatal élére, megbízatása – formálisan – hat évre szólt. Belyó Pál az elsők között volt, akik benyújtották lemondásukat az új kormány megalakulását követően, az Ecostat korábbi főigazgatója nem fűzött megjegyzést döntéséhez. A statisztikai hivatal új vezetője Vukovich Gabriella, a KSH korábbi alelnöke. Érdekesség, hogy Vukovichot 2004-ben felmentették alelnöki tisztségéből, de a munkaügyi bíróság később kimondta, hogy jogtalanul.

Bár ez a változás nem járt személycserével, június 28-án az Állami Számvevőszék is új vezetőt kapott, Domokos László személyében. Az ÁSZ vezetői széke a pártok közötti konszenzus hiánya miatt hónapokig üres volt korábban. A számvevőszék új alelnöke Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere lett.

Szintén szűk egy évvel kinevezését követően, június 11-én mondott le megbízatásáról és közszolgálati jogviszonyáról Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal elnöke. A nemzeti fejlesztési tárca közleményében akkor azt írta: az új kormány által kitűzött energiapolitikai célok és intézkedések egy teljesen másfajta attitűdöt várnak el az energia hivatal első emberétől. Az új szakmai stratégiának megfelelő vezetés kialakítása elé Matos Zoltán nem kívánt akadályt görgetni, ezért közös megegyezéssel távozott posztjáról. A hivatal új elnök Horváth Péter, aki korábban a Fidesz szolnoki elnökeként  közéleti szerepet is vállalt.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke alatt sem melegedett meg még a szék, elődje, Pataki Dániel tavaly év végi lemondása után idén januárban kapta meg elnöki kinevezését a miniszterelnöktől. Rozgonyi Krisztina lemondásakor hangsúlyozta: a kormány megalakulásával megteremtődtek a média- és hírközlés világában tervezett intézményi és strukturális változtatások feltételei. A kormánypártnak elsősorban azért voltak kifogásai Rozgonyi személye ellen, hiszen férje korábban Gyurcsány Ferenc főtanácsadója volt. Rozgonyi Krisztina utódját egyelőre nem találták meg, helyére olyan vezetőt állítanak, aki megfelel a médiahatóság átalakításáról szóló fideszes terveknek.

Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya, Kamarás ugyanis már korábban jelezte, hogy a válságkezelő kormány egy éves irányítása alatt kívánja ellátni ezt a tisztséget. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a helyére Horváth Gergelyt, a Betonút Zrt. és a Keler Zrt. volt vezérigazgatóját nevezte ki.

Szintén közös megegyezéssel távozott posztjáról június 14-én Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke. Utódjának Sárdi Erikát, a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi osztályvezetőjét nevezte ki a nemzeti fejlesztési miniszter.

Konkrét probléma miatt egyedül a Nemzeti Kulturális Alap elnöke kérte a felmentését. Harsányi László elsősorban azért nyújtotta be lemondását, mert nem értett egyet azzal, hogy a Fidesz-kormány az alap idei költségvetéséből 2 milliárd forintot zárolt. A magyar kulturális programok fő finanszírozójának számító alap elnökének megbízatása eredetileg év végén járt volna le. Harsányi úgy fogalmazott: "nem adtam be a lemondásomat, hanem kértem a minisztertől, hogy közös megegyezéssel bontsuk fel a szerződésemet, a kinevezés visszavonásával együtt".

A leginkább előrelátó vezetők egyike volt Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója. A bankvezér szerint az MFB vezérigazgatói posztja bizalmi beosztás, ezért már május elején felajánlotta lemondását az új kormánynak. Az MFB múlt pénteken azt is bejelentette, hogy nyolc, joggyakorlása alatt lévő cég vezetését újítja meg, így például új vezérigazgatót kapott az Állami Autópálya-kezelő, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő, a Magyar Turizmus Zrt., illetve az Eximbank.

Megelőzve a hivatalos lemondatást, önként kérte felmentését többek között még Kaltenbach Jenő, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke is, illetve Balogh József, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke.

Akik nem önszántukból távoztak:

Nincs megállás Cikkünk megírása óta kiderült: leváltják a nyugdíjbiztosító vezetőjét, menesztik a MÁV szinte teljes vezérkarát, és felmentik a légiirányítás vezetőjét is.

A Fidesz már választási győzelme előtt jelezte, hogy a „szekrényben bujkáló csontvázak” egyike lehet a Malév valós pénzügyi helyzete. Az APEH elnöke is emiatt ütötte meg a bokáját, Szikora Jánost ugyanis azért váltotta le Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, mert a tárca vizsgálata szerint az APEH elnök leállíttatta a Malév köztartozásainak behajtását. Szikora szűkszavúan kommentálta leléptetését, mint mondta: "három hete összepakoltam, nem mintha nem tudtam volna elképzelni, hogy ezzel a kormánnyal is együtt dolgozzak". Az APEH új vezetője Vida Ildikó lett, aki 1999 és 2000 között már hasonló beosztásban irányította a hatóságot.

Az országos és a budapesti rendőrfőkapitány menesztéséről szóló hírek már a konkrét bejelentés előtt több nappal közszájon forogtak, a belügyminiszter végül az Országos Rendőr-főkapitányságon tartott állománygyűlésen jelentette be a személycseréket. Bencze József országos rendőrfőkapitányt Hatala József váltja, míg Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány helyére Tóth Tamás került.

Tatár Attilát, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét június 30-ai hatállyal mentette fel beosztásából a belügyminiszter, az OKF élére az a Bakondi György került, aki a 2000-es évek elején már vezette a szervezetet.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új igazgatósága sem tétlenkedett első – június 26-ai - ülésén; a Szerencsejáték Zrt. élére Szentpétery Kálmánt nevezték ki Székely Gábor helyére, míg a Magyar Postánál Szűts Ildikó eddigi vezérigazgatót Schmidt Pál váltja. Emellett hamarosan a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. is új vezetőt kaphat.

Rajtuk kívül még sokan távoztak kényszerből, például Kárpáti Zsuzsanna, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatója, Filotás Ildikó, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vezetője, Huszti András, a Honvédség Központi Kiképző Bázisának parancsnoka, Török Ottó, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet főigazgatója, és menesztették a regionális idegenforgalmi bizottságok vezetőit is, valamint a honvédségi vezetőket is.

Akiknek inog a széke:

A legtöbb támadást az új kormánytól Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kapta. Orbán Viktor miniszterelnök már április végén megüzente a jegybank első emberének, hogy az MNB-ben nem ülhetnek „offshore-lovagok”. Simor András néhány nappal később közleményben ajánlott együttműködést az új kormánynak, egyben leszögezte, ki kívánja tölteni a mandátumából hátralévő három évet. A kormány ebbe a jelek szerint továbbra sem nyugodott bele, egyebek között az elnök fizetésének megvágásával is nyomást szeretnék gyakorolni Simorra.

Valószínűleg az országos tiszti főorvost is felmenti holnap tisztségéből Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. A tárcavezető előzetesen nem kívánt többet mondani a felmentésről, de ahogy fogalmazott: lesz változás az ÁNTSZ élén. Arra a kérdésre, hogy mi volt a kifogás Falus Ferenc ellen, Réthelyi Miklós azt mondta: voltak problémák az ÁNTSZ működésével, és az egészségügyi kormányzat szívesebben dolgozna egy olyan emberrel, akivel szemben nagyobb bizalom van.

A szervezeti összevonások is napirenden vannak:

Bár korábban felröppentek hírek a jegybank és a PSZÁF összevonásáról, Orbán Viktor miniszterelnök már május legelején jelezte, hogy ebben a pillanatban semmi értelme ennek a lépésnek. A kormányfő ugyanakkor Simor András jegybankelnökre utalva azt mondta: korábban olyan „üzleti történetek” jöttek létre, amelyek egy-egy pozícióhoz méltatlanok. Hozzátette, hogy erre a problémára megtalálják a megoldást.

Ami viszont sokkal reálisabbnak tűnik, hogy a kormány összevonja az ORTT-t és a Nemzeti Hírközlési Hatóságot. Az Országos Rádió és Televízió Testület Fidesz által delegált tagja úgy fogalmazott, hogy az eddig elkészült médiakoncepciókban mindig felmerült a hatósági konvergencia kérdése, és a korábbi ötpárti egyeztetések alapján elvileg szabad az út az új média- és hírközlési hatóság kialakítása előtt.

Az APEH és a VPOP összevonásáról viszont konkrét tervei vannak a Fidesznek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fónagy János politikai államtitkár még május közepén nyújtotta be erre vonatkozó javaslatát az Országgyűlésnek. Az indoklás szerint a két szervezet évek óta együttműködik, információcsere van közöttük, és közös ellenőrzéseket is végeznek.

Lapértesülés szerint emellett a jövőben egy közalapítvány égisze alatt működne a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda. Az elképzelés szerint a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával létrehoznák a Közszolgálati Közalapítványt, és ezzel megszűnne az MR-t, a Duna Televíziót és az MTI-t működtető közalapítvány. A megszűnő feladatokat és a közalapítványok vagyonát így egy az egyben az új Közszolgálati Közalapítvány venné át.

MTI, Privátbankár