Felfutás után: a kínaiak az aranyban látják a biztonságot

Az arany árfolyama az első negyedévben a március 31-ei londoni fixing alapján 2,4%-kal, 1.439 dollárra növekedett unciánként. Az elmúlt két év negyedéveiben átlagosan elért 6,2%-os növekedéshez képest ez szerény teljesítménynek tűnhet, mindazonáltal a sárga fémben rejlő következetesség és erőteljes trendszerű növekedés nagyban hozzájárult ez idő alatt a befektetői portfoliók biztonságának megőrzéséhez.

2011 első negyedévét az észak-afrikai politikai válság, az európai adósságproblematika és a japán természeti katasztrófa együttes eredményeként a piacok volatilitásának emelkedése jellemezte, de nem úgy az arany esetében. Az aranyárfolyam volatilitása 13%-ra csökkent, az elmúlt 20 évben átlagosan számított 15,8%-kal szemben. Egyidejűleg jól visszaadja az arany kockázatcsökkentésben megtestesülő legfőbb erényét az is, hogy minden fontosabb árupiaci termékkel szemben az arany volatilitása bizonyult az év első három hónapjában a legkisebbnek.

A WGC által figyelemmel követett tőzsdén kereskedett alapoknál (Exchange traded funds, ETF) az idei év első negyedében a kivétek mindösszességében meghaladták a betéteket. Az adatokból ugyanakkor kiolvasható, hogy a kivétek főként az amerikai és brit alapokat érintették, ezzel szemben az európai és ázsiai ETF-ek iránti kereslet növekedett. Az ETF-készletek összvolumene március végén 2.110,3 tonna volt, ami 97,6 milliárd dolláros árfolyam szerinti értéket képviselt.

A befektetési érmék és rudak iránti kereslet az első negyedévben továbbra is erősnek mutatkozott. Az elemzés különösen kiemeli a Kínában fokozódó befektetői keresletet, ahol a tavalyi utolsó negyedévben mért 236,6 tonna után 2011 első negyedében 278,5 tonna befektetési aranyat vásároltak a befektetők. E tekintetében növekvő tendenciát mutat több meghatározó ázsiai ország (India, Vietnám, Tajvan) is, de Európában és Észak-Amerikában is nőtt az érmék és rudak iránti kereslet.

Az ékszeripari kereslet adatai időben késleltetve érkeznek, így e tekintetben az elemzés a 2010-es utolsó negyedév statisztikáival foglalkozik. Az arany ékszerek iránti kereslet 2010 egészében 2.060 tonnát tett ki, ami az előző évvel összevetve 17%-os növekedést jelent. Értékben kifejezve a kereslet a 2009-es 55,5 milliárd dollárról a másfélszeresére, 81,1 milliárd dollárra növekedett. A rendkívül erőteljes növekedés mögött főként India áll, ahol éves összehasonlításban 303 tonnáról 746 tonnára nőtt az arany ékszerek iránti vásárlási kedv. Figyelemre méltó a kínai ékszerkereslet növekedése is, amely mindössze az indiai adatok fényében tűnik csak halványabbnak. A kínai 13,6%-os növekedés azért is említésre méltó, mert azt követően került rá sor, hogy Kínában a világon egyedülállóan 2009-ben is növekedett már a fogyasztók ékszervásárlási kedve. A folytatódni képes trend mintegy megerősíti ennek a régiónak a jelentőségét a globális aranypiac tekintetében.

Az ipari felhasználás 2010-ben 12,4%-kal, 373 tonnáról 420 tonnára bővült, jelezve ezzel a 2008-2009-es recesszió sújtotta periódusból való kilábalást. 2011 első negyedévére vonatkozólag változatlanul a pozitív trendet erősítő hírek érkeznek az elektronikai és félvezetőgyártók felől.

Az intézményi szektor az előzetes adatok szerint folytatta a tavalyi évben már látottakat, és várhatóan megmaradt az idei év első három hónapjában is nettó vásárlónak az arany piacán. Míg 1989 és 2007 között a jegybankok évente átlagosan 400-500 tonna eladott arannyal jelentős kínálati nyomást gyakoroltak a nemesfém árfolyamára, 2008-ban megfeleződött a piacra kerülő intézményi aranymennyiség, 2009-ben pedig már csak 30 tonna arany került eladásra. Végül 2010-ben az aranytartalékok 21 éven át tartó fokozatos csökkentése után először vásároltak a jegybankok több aranyat (87 tonnát), mint amennyit eladtak, és ezzel eltűnt a piac kínálati oldaláról egy jelentős forrás is egyben - írja a közlemény.

Privátbankár