Lehetnek ugyan tartalékok a közösségi közlekedésben, ugyanakkor nem lehet negyvenmilliárd forintot kivonni az ágazatból úgy, ahogyan az a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a 2008-as hitelfelvételkor megkötött eredeti megállapodásban szerepel - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Heti Válaszban csütörtökön megjelent interjúban.
Fellegi Tamás az interjúban hangsúlyozza: egy ekkora elvonás esetén "összeomlana Magyarország tömegközlekedési rendszere". Elmondta, hogy az IMF-fel való júliusi tárgyalásokon felhívták a szervezet figyelmét, hogy a hitelszerződést nem az Orbán-kormány kötötte, így kerülhettek bele olyan vállalások, "amelyekről mára egyértelműen kiderült: megalapozatlanok voltak". Hozzáfűzte ugyanakkor: az egyezmény a kormányt is kötelezi.
A Malévról azt mondta, az IMF-küldöttséget is "meglepetésként érte a Malév valódi helyzete", mivel bármi is történik a légitársasággal, nincs olyan forgatókönyv, amely valamilyen módon ne érintené a költségvetést. A tárca folyamatosan versenyjogi és támogatáspolitikai egyeztetésben van az Európai Unió illetékes szerveivel a Malév jövőjéről és lehetséges átalakításáról - mondta Fellegi Tamás.
A miniszter arra a kérdésre, hogy milyen mértékű megszorításokra kell felkészülni az idei és jövő évi költségvetési hiánycél tartása érdekében, azt válaszolta: az idei hiánycélt a 29 pontos gazdasági akciótervvel tartani lehet, a jövő évi költségvetés tervezése pedig még folyamatban van.
A bankadóval kapcsolatban kiemelte: az arról szóló tárgyalásokat változatlanul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti, a fejlesztési minisztérium a Nemzeti Eszközkezelő Társaság révén kapott helyett a tárgyalódelegációban.
Az interjúban beszélt a rendelkezésre álló európai uniós forrásokról is: "a Bajnai-kormány nagyságrendileg 1.830 milliárd forintnyi szabad forrást hagyott utódjára a 2013-ig tartó időszakra, összehasonlításképpen a 2007-2013 közötti tervezési időszakra Magyarország számára elérhető források értéke összesen 7.870 milliárd forint" - mondta Fellegi Tamás.
A tárcavezető szerint ezen a területen az az egyik probléma, hogy a források nagy részét korábban olyan beruházásokra költötték el, amelyek nem szolgálnak gazdaságstratégiai célokat, nem segítik a növekedést, és még a foglalkoztatást sem bővítik. Elmondta: a kormány dönt majd arról, hogy a tárca által már tételesen átvizsgált 700 kiemelt és nagyprojekt közül melyeket szüntetik meg.
MTI