Fűtés: semmit sem teszünk a kisebb számláért

A magyar fogyasztó drágállja az energiát, de nem keres olcsóbb forrást - így foglalható össze a BellResearch piackutató cég februárban végzett felmérése, amelyet a Figyelő Trend közölt

A csővezetéken háztartásainkba jutó gázt a gázzal ellátott háztartások 82 százaléka használja fűtésre, és csupán fele meleg víz előállítására, de 10-ből 9 háztartásban ezzel főznek. A gázszolgáltatók előtt tehát piaci rés mutatkozik: számottevő azon háztartások aránya, ahol a gáz már be van vezetve a lakásba, de fűteni nem fűtenek vele. Persze környezeti megfontolások, illetve szerződéses kötelezettségek befolyásoljak, hogy mennyire használható ki ez a lehetőség.

A gázellátással kapcsolatos elégedettségi vizsgálatok szerint általában elégedettek az emberek a szolgáltatóikkal. Panaszok csupán a számlák áttekinthetőségével és problémák esetén az ügyintézés minőségével, gyorsaságával kapcsolatban merülnek fel az adatok tanúsága szerint. Hasonló a helyzet az áramszolgáltatás megítélésével kapcsolatban is. A gáz- és az áramszolgáltatás minőségét firtató kérdéseknél némileg rosszabb eredmény jött ki a távhőszolgáltatás területén. Itt az ügyintézés, a hibajavítás gyorsasága és a közérthetőség mellett a pontosság területén is akadtak panaszosok.

A távhő árával vagyunk a leginkább elégedetlenek

Leginkább a távhőszolgáltatást drágállják a magyar háztartásokban, közel kétharmaduk gondolja aránytalanul drágának, és csupán 15 százalék szerint reális a díjszabás. Ugyanakkor a magyarok közel fele elfogadja a víz árát, és nem sokkal marad el ettől a villany árának megítélése sem.

Nem ismerjük sem az áramszolgáltató-, sem a földgázpiacot

A felmérés legmeghökkentőbb eredménye, hogy noha drágának találjuk a gázt, nem keressük annak lehetőségét, miként tudnánk megtakarításokat elérni. A megkérdezettek 70 százaléka tökéletesen tudta, hogy telefonszolgáltatást bárkitől igényelhetünk, ugyanakkor csupán minden ötödik ember tudta helyesen megmondani, hogy a lakossági földgázpiacot is liberalizálták már, és a vezeték kiépítőjétől függetlenül akár többféle szolgáltatóból választhatunk, hogy kinek fizessünk. Hasonlóan alacsonyak az ismereteink az áramszolgáltatói piacról. Pedig mindkét területen megtörtént már a liberalizáció.

Ugyanakkor mégis megnyugodhatnak az árampiacon: a megkérdezettek harmadának esze ágában sincs idén lépni, csupán 100 háztartásból 4 gondolja úgy, hogy váltani fog, és új szerződést köt a villanyra. Teljesen azonos a helyzet a gázpiacon is: noha a váltási hajlandóság enyhén magasabb (100-ból 6 a biztos), mégsem kell félni nagy nyüzsgéstől ott sem. Drága a gáz, de annyira mégsem, hogy utánajárnánk a váltás lehetőségének.
               
Energiatakarékosság: izzócsere, hőszigetelés, nyílászárócsere

A pénzzel járó takarékoskodási lépések közül egyelőre csak a szerényebbekre futja: hagyományos izzólámpák helyett energiatakarékosat veszünk, de hőszigetelést, nyílászárócserét is sokan bevállaltak az elmúlt években. Sajnos minden ötödik háztartás esetében nem jutott keret ilyen jellegű beruházások, ötletek meglépésére a közelmúltban.
     
Ami azonban ennél sokkal szomorúbb: előretekintve sokkal szerényebbek a tervek, szűkül a mozgástér. A háztartások fele nem gondolja, hogy futja ilyenekre, a nyílászárócserékre való hajlandóság a felére esik vissza, 20 százalék alatti értékre. Napelemes vagy napkollektoros megoldást például 100-ból csak 4 háztartás fontolgat.

A háztartások azon fele, amely tervez energiatakarékossági beruházást, átlagosan 3 év alatt csupán félmilliót fordít majd ilyenre. Közel felük 185 ezer forintnál kevesebbre becsüli ilyen jellegű ráfordításait. Ez bizony hároméves időtávon alig havi ötezer forintot jelent, ami vajmi kevés ilyen típusú kiadások kategóriájában - olvasható a a BellResearch piackutató cég felmérésében, amely a Figyelő Trendben jelent meg.

Olcsóbb a magyar távfűtés, ha szlovák cég adja
Vannak, akik kapnak távhődíj-kedvezményt
Ugyanannyit fizetünk, pedig zuhan a gázár
Változik a gáz- és távhőtámogatás
Nagy kárt okoz a gázár-támogatás?

Privátbankár