.jpg)
“Az értékelőlapok azt mutatják, hogy a vezető ipari országok egyike sem halad olyan pályán, amely elvezethetne az előírt, 2 foknál kisebb mértékű melegedést okozó széndioxid-kibocsátás csökkentésének megvalósítása felé” – mondta Regine Günther, a németországi WWF Klímaváltozási Program Igazgatója. “Még 10-15 évünk van hátra ahhoz, hogy a globális kibocsátás tetőzzön, majd csökkenni kezdjen. Fogytán az idő."
Dr. Joachim Faber, az Allianz SE holding igazgatóságának tagja ezt nyilatkozta: “A G8 országok felelőssége, hogy kiváló teljesítményt mutassanak a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezeknek az országoknak kellene példát mutatniuk, úttörő szerepet játszaniuk abban, hogy a világot elvezessék az alacsony széndioxid-kibocsátású, tiszta energiát használó gazdálkodás korába.”
Az Allianz SE támogatja azokat a kutatásokat, amelyek célja a változó befektetési és szabályozási helyzet jobb megismerése és annak feltárása, hogy az új biztosítási és befektetési alap termékek milyen lehetőségekkel rendelkeznek a különböző piacokon.
"A klímavédelem óriási lehetőségeket jelenthet a tiszta technológiák számára, ahol az Allianz SE hatalmas potenciált lát befektetésekhez, növekedéshez és állásteremtéshez. Egy globális széndioxid-piac kifejlesztése különösen fontos e potenciál a kiaknázásához" - mondja Dr. Faber.
A jövő héten Japánban megrendezendő G8 csúcstalálkozó vezetőinek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2050-re a szennyezés-kibocsátást 80%-ra csökkentik, 2020-ra pedig a lehető legnagyobb mértékben megközelítik a 40%-os határt – írja a jelentés.
"A világ válaszúthoz érkezett, ahol az elszánt cselekvés gazdasági előnyt hozhat" - mondta Regine Günther. "Arra számítunk, hogy a csúcstalálkozó japán elnöksége megszerzi a G8-ak elkötelezettségét jelentős és kötelező jellegű kibocsátás-csökkentési célok teljesítése iránt.
A sor végén kullog az USA
A G8 Klíma Scorecard 2008 szerint az Egyesült Királyság vezeti a versenyt csekély előnnyel Franciaország és Németország előtt, de mindhárom ország legjobb esetben csak a felét tette meg annak az útnak, amelyet mostanra már maguk mögött kellene tudniuk.
Az Egyesült Királyság valószínűleg el fogja érni kiotói célkitűzését, és olyan innovatív programokat vezet be, mint a Klímaváltozási Jogszabály. Franciaország jelenlegi céljai, teljesítménye és nemzetközi pozíciója alapján a második helyen áll, de a közeljövőben nem sok esélye van arra, hogy elérje a célkitűzéseit. Ezért Franciaország azt kockáztatja, hogy elveszíti viszonylag magasra sorolt helyét a jövő évi értékelőlapon.
Németország legjobb teljesítményét a megújuló energiaforrások területén nyújtja, mivel olyan szabályozói keretrendszere van, amely nemzetközi szinten is mérceként szolgál. Németország emellett új törvényi csomagokat is jóváhagyott az energiahatékonyság és a klímapolitika terén. Ugyanakkor a mai napig nem foglalt világosan állást a széntüzelésű erőművek ellen. A jelentés szerint megfigyelhető egy erősödő és negatív trend, melynek során az elektronikus közműszolgáltatók felépítendő új erőműveik többségét szénre és lignitre alapozzák.
A 4. helyre sorolt Olaszország tett már bizonyos erőfeszítéseket a klímaváltozás mérséklésére, és az is a javára írandó, hogy elfogadta a vonatkozó EU-irányelveket. Ugyanakkor nagyon kevés kifejezetten nemzeti intézkedést valósítottak meg, és az emissziós szintek is jóval a kiotói célkitűzések felett vannak. Energiahatékonyság terén viszonylag jó osztályzatot kaptak.
Az 5. helyen álló Japán növeli emisszióját, és nagyon távol áll attól, hogy teljesítse a kiotói célt. A kormány a mai napig nem jelentett be semmiféle középtávú emisszió-csökkentési célt.
A sor végén kullog Oroszország, amely elvesztette az alacsonyabb emisszióból adódó kezdeti előnyét. Az elmúlt nyolc év során a kibocsátás ismét emelkedett. Oroszország még mindig csak tervezi a nemzeti szintű szabályozás bevezetését, tényleges bevezetésre eddig nem került sor. Ha a kormány valóra tudja váltani azt a nemrégiben tett bejelentését, hogy jelentős mértékben javítani fogja az energiahatékonyságot, ez nagy valószínűséggel hatással lesz a jövő évi értékelőlapra.
A rangsor végén találjuk Kanadát és az Egyesült Államokat, a 7. illetve 8. helyen. Ez egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük a növekvő emissziót és a nagy energiafogyasztó gazdaságokat, valamint azt, hogy ezekben az országokban nem sikerült megvalósítani az energiahatékonyság javítására vonatkozó célkitűzéseket. Van mégis remény: az Egyesült Államokban napirenden van ugyanis az emisszió korlátozásának jogi szabályozása, a vállalatok pedig felkészülnek egy új nyersanyagpiacra, ami potenciálisan a kontinensre is kiterjedhet. Bár nem mondható, hogy mindkét szövetségi irányító testület támogatta volna a klímabarát megoldásokat, a nemzeti szintnél alacsonyabban elindított kezdeményezések segíthetnek a követelményrendszer színvonalának emelésében, ami akár már a következő értékelőlapnál megmutatkozhat.
Az értékelőlapok az öt feltörekvő gazdaság, Brazília, Kína, India, Mexikó és Dél-Afrika klíma- és energiapolitikáját is elemzik. Ezeket az országokat nem lehet ugyanazzal a mércével mérni, mint az iparosodott államokat, ezért nem szerepelnek a rangsorolásban. Az értékelőlap komoly különbségeket mutat közöttük fejlettségben, energiafelhasználás összetételében és az ezekből fakadó emisszióban. A kulcskérdés az, hogy az iparosodott országok hogyan segítik ezt az öt országot abban, hogy meg tudják valósítani az átállást az alacsony széndioxid-szükségletű fejlődésre.
Allianz
Kína megelőzte Amerikát
45 billió dollárba kerül a világ megmentése
Bush szerint túl drága a környezetvédelem
Felmelegedés: 15 évünk van a lehetetlenre