Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Ha a Föld egy kicsit kisebb lenne, és kevésbé masszív, valószínűleg sosem alakult volna ki rajta élet. Lemeztektonika nélkül a mi bolygónk is olyan sivár lenne, mint például a Vénusz.
Ha a Föld egy kicsit kisebb lenne, és kevésbé masszív, valószínűleg sosem alakult volna ki rajta élet. Lemeztektonika nélkül a mi bolygónk is olyan sivár lenne, mint például a Vénusz. Ehhez azonban kell a méret, a Föld pedig hajszál híján könnyűnek találtatott. Szerencsére azonban van vizünk
Jelenlegi ismereteink szerint a kulcs a földi élet kialakulásához a lemezektonika – azoknak az erőknek az összessége, amelyek a kontinenseket mozgatják, és a hegyeket „felépítik”. Minél nagyobb tömegű egy égitest, annál vékonyabbak a lemezei. A vékonyabb lemezek könnyebbek, és ezért könnyebben mozognak. Ezáltal válik lehetővé azoknak a felszínformáló folyamatoknak a végbemenetele, amelyek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy évmilliárdok alatt az egysejtű életformákból repülni, úszni és olvasni tudó élőlények fejlődjenek ki.
„A lemeztektonika elengedhetetlen az élet kialakulásához; számításaink pedig azt igazolják, hogy a szilárd felszínű bolygók esetében ebből a szempontból érvényesül a ’nagyobb jobb’ elv” – mondta el Diana Valencia, a Harvard Egyetem professzora, aki a témában publikált egy tanulmányt.
Valencia és kollégái a kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld az elejétől fogva éppen a határán van az élhetőségnek. Az eredmények segítségével a csillagászok könnyebben meghatározhatják, mely bolygókon alakulhat ki élet a világegyetemben.
Valencia magyarázata szerint a lemeztektonika teszi lehetővé a szénciklus végbemenetelét a Földön. Ahogy a lemezek elszakadnak egymástól, egymás alá csúsznak, vagy összeütköznek – létrehozva a hegységeket -, a szén-dioxid körforgását is biztosítják. Ez az üvegházhatást okozó gáz egyfajta hőszabályzóként biztosítja a megfelelő klímát a bolygón.
A tudósok az úgynevezett szuper-Föld típusú bolygókat vizsgálták: ezen égitestek mérete legalább kétszerese a Földünkének, tömegük viszont legfeljebb tízszer akkora. Egy ennél masszívabb bolygó már elég energiával rendelkezne ahhoz, hogy a gázokat a légkörébe vonzza, és az elmélet szerint egy Neptunusz- vagy Jupiter-szerű bolygóvá alakítsa. A bolygók kiválasztásánál fontos szempont volt az életkor is: nagyjából a Földdel egyidős égitesteket kerestek, mivel az idősebb bolygók már túlságosan lehűltek, így nem biztosítják a megfelelő hőáramlást és lemeztektonikát.
A szimulációk azt mutatták, hogy azokon a sziklás felszínű égitesteken jellemző a lemeztektonika , melyek legalább háromszor nagyobbak, mint a Föld. A mi bolygónk éppen határesetnek minősül; jól példázza ezt a Földnél csak kicsivel kisebb Vénusz, ami teljesen inaktív. A magyarázat a víz, amely a felszínről növeli a lemezekre nehezedő nyomást, eléggé meggyengítve azokat a tektonikus folyamatok beindulásához. A Vénuszon viszont vízből egyetlen csepp sincs.
Valencia úgy fogalmazott: talán nem véletlen, hogy a Föld a legnagyobb szilárd kérgű bolygó a naprendszerünkben, és az egyetlen, amin megfigyelhető élet.
Minél masszívabb egy sziklás köpenyű bolygó , annál vékonyabbak a lemezei, így könnyebben el tudnak mozdulni. Ez azt jelenti, hogy a szuper-Földek geológiailag sokkal aktívabbak, mint a mi bolygónk.
Mostanáig mindössze 5 szuper-Földet fedeztek fel a csillagászok, mivel a megfigyelésük a jelenlegi eszközeinkkel igencsak nehéz. Ezen égitestek mindegyike túl közel kering a csillagához, így túl nagy a forróság a felszínükön az élet kialakulásához. Ha azonban az elméletek igaznak bizonyulnak, és a szuper-Föld típusú bolygók valóban olyan gyakoriak a világegyetemben, mint ahogy a tudósok azt gondolják, akkor gyakorlatilag biztos, hogy közülük jónéhány olyan pályán kering napja körül, ami az élet kialakulásához optimális feltételekkel rendelkező zónában található.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Ha a Föld egy kicsit kisebb lenne, és kevésbé masszív, valószínűleg sosem alakult volna ki rajta élet. Lemeztektonika nélkül a mi bolygónk is olyan sivár lenne, mint például a Vénusz. .jpg)
.jpg)
Feltartóztatták Aleksandar Vucic Moszkvába tartó repülőgépét szerdán Bakuban. 
