Washington ellenezte azt az India - és a támogató Kína, valamint Indonézia - által szorgalmazott javaslatot, hogy rögzítsenek olyan intézkedéseket, amelyekkel gazdálkodóikat védhetik az olcsó mezőgazdasági import hirtelen növekedése esetén. India azt követelte a nagy mezőgazdasági népességgel és nagy arányú agrárimporttal rendelkező országok már előre védővámokat rögzíthessenek, az Egyesült Államok azonban ezt elutasította.
A múlt pénteken az EU az Egyesült Államok, India, Kína, Brazília, Japán és Ausztrália képviselői kompromisszumcsomagot dolgoztak ki, de ebben néhány kérdést - egyes konkrét termékcsoportok helyzetét, illetve a szegényebb országok agrárimportjára vonatkozó védőmechanizmust - nem sikerült megoldani.
Ugyanakkor Susan Schwab amerikai kereskedelmi megbízott továbbra is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a dohai forduló mellett és még korai lenne forduló összeomlásáról beszélni, Mint mondta, az amerikai javaslatok továbbra is napirenden maradnak, de ezekre kölcsönös válaszokat várnak.
Elemzők szerint a kudarc nem meglepetés, sokkal inkább a siker lenne az, mivel a globális pénzügyi és élelmiszerválsággal a háttérben a fejlődő országokban nincs politikai támogatottsága a napirenden szereplő kérdések megoldásának. Rámutatnak, hogy a 2001-ben kezdődött dohai forduló lezárására irányuló tárgyalások, nem technikai kérdések, hanem lényegi nézeteltérések miatt jutnak időről-időre zsákutcába.
A jelenlegi tárgyalásokkal kapcsolatban az EU egyes országaiból is bírálatok érkeztek, az EU francia elnöksége Olaszországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Litvániával próbált a kompromisszumcsomag ellen közös európai ellenállást kovácsolni, egyelőre sikertelenül - írja a dpa.
Mint Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján - még a genfi tárgyalások megszakadásának bejelentése előtt - elmondta: a kormány és a magyar agrár-érdekképviseletek számára egyaránt elfogadhatatlan a formálódó WTO-javaslat, amely átlagosan 60 százalékos mezőgazdasági vámcsökkentést irányozna elő az Európai Unió számára, mert ez a teljes magyar agrár-társadalmat, sőt a magyar élelmiszerfogyasztókat is súlyosan hátrányosan érintené.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mennyiben lehetne kibővíteni a javaslatot el nem fogadó országok körét, Gráf József elmondta: megítélése szerint további EU-országok agrárminiszterei is átgondolják majd az ítéletüket. Elismerte azonban, hogy a jelenlegi tárgyalási fordulóban erős nyomás nehezedik az unióra, különösen az Egyesült Államok, Brazília, Argentína, India részéről, amelyek nagy mennyiségben állítanak elő élelmiszert és más agrártermékeket.
Tönk szélére sodorná a cégeket a készülő javaslat
Júliusban újra megpróbálják a kereskedelmi nagyhatalmak
Májustól Ukrajna is WTO-tag
Agrárium: húsz EU ország beintett a WTO-nak
MTI