GKI: ésszerűtlen megszorítások és kettős beszéd

A magyar gazdaság mutatói javulnak a gazdasági válság enyhülésével párhuzamosan, de a helyzet nem jobb, mint kormányváltáskor volt - állapítja meg a GKI legfrissebb kutatása. A külföldi konjuktúra kedvezőbb a vártnál, a belföldi kereslet visszaesése pedig véget ért. A kormány olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni.

Vértes András, a GKI elnöke úgy fogalmazott: látszat és valóság címet adná az összefoglalónak, ugyanis látszólag javulás van, de a helyzet semmivel sem jobb, mint 1 éve. A világgazdaság lassan rendbejön, a magyarban is enyhe növekedés látható, a külső és belső egyensúlyban egyaránt jelentős javulások vannak. Az államháztartásban idén többlet lesz, az inflációs folyamatokban sem látszik gond, egyedül a munkanélküliségi mutató romlik - sorolta Vértes.

"A valóság azonban az, hogy 2010 második felében romlás kezdődött, a nem szokványos gazdaságpolitika tévesnek bizonyult és csőddel fenyegetett. A kormány 2011 tavaszán a Széll Kálmán Tervvel és a konvergencia-program bejelentésével egy, a pénzpiacoknak és a befektetőknek jól hangzó, adósságcsökkentést előtérbe helyező politikára váltott" - hangsúlyozta a GKI elnöke.

Vértes szerint azt ami most zajlik, úgy lehetne jellemezni, hogy "helyes irányú fordulat reform nélkül". Nincs bevallva ugyanis, hogy ez egy fordulat, kettős beszédet tapasztalhatunk. Az elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus általános költségvetési restrikciókra koncentrálnak, a megszorítások egy része ésszerűtlen, a hatástanulmányok és az egyeztetések pedig hiányoznak, így a megvalósítási kockázat nagy - fogalmazott.

Az államosítás eredményei

A GKI tanulmányából kiderül, valószínű, hogy a 2012-es hiánycél elérhető lesz, bár nem a reformok, hanem az egyoldalúan kényszerítő, kemény állami fellépés árán. Mindez a tavaly megroppant jogbiztonság körülményei között egy evickélő, a pénzügyi válságot elkerülő. de érdemi növekedésre nem képes gazdaságpolitikát, a társadalmi feszültségek éleződését vetíti előre. A kisvállalkozások terhei emelkednek, a hitelezés szigorodik, a válságadók korlátozzák a nagy cégek aktivitását - jósolja a Gazdaságkutató.

A GKI 2 százalék körüli többletet jelez előre 2011-re, ami azt jelenti, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása nélkül 7 százalékos hiány lenne a büdzsében. Szintén a vagyon államosításának következtében, az államadósság jövőre 75 százalék alá süllyedhet, enélkül kicsit emelkedne. A vállalati államosítások ás adósság-átvállalások viszont hosszabb távon, a céllal ellentétesen, növelik majd az adósságot. A kutatás átlagosan 4,2 százalékos áremelkedéssel számol a 2011-es évre, a bruttó keresetek 4 százalékkal, a reálkeresetek 2,5 százalékkal nőnek jövőre.

Bár a foglalkoztatottak száma minimálisan nőhet, a munkanélküliségi ráta legjobb esetben is csak a tavalyi 11,2 százalékon marad. A beruházásoknál a két éves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó 1 százalékos bővülést jósol a GKI. A mezőgazdasági termés bővül, mivel a tavalyi 15 százalékos visszaesés után a szárazság ellenére is némi emelkedés valószínű, a húzóerő viszont az ipari export marad. Ingatlan-ügyben a GKI prognózisa szerint az új lakások építése a tavalyi 20 ezerről 16 ezerre csökken, a használt lakások piaca pedig mozdulatlan marad.

A felmérésből kiderül, a folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma 2011-ben is magas, a GDP 3,5 százaléka körül lesz. Az ország 2009 nyara óta nem szorul új külső finanszírozásra, csak lejáró hitelei nagy részének megújítására, a nettó külső adósság csökken.

Összegzés

Vértes András úgy foglalta össze a GKI kutatásának eredményeit, hogy a kormány idei lépései néhány ponton a saját 2010-es cselekedeteit korrigálták, a fő gond viszont az, hogy ugyan a magánnyugdíjpénztárak vagyonával elfedve idén mégiscsak létrehozza a tavaly belőtt 7 százalékos államháztartási hiányt, de ilyen deficit mellett sem gyorsul érdemben a növekedés. "A kormány perspektívátlanságát mutatja, hogy miközben Magyarország 2013-tól teljesítheti a maastrichti egyensúlyi feltételeket, tartósan az eurózónán kívül marad és ezzel kimarad az EU legfontosabb döntéseiből is" - mondta.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc