Az áramcégek ezért elsősorban az üzemzavar elhárítására, a krízis helyzet felszámolására készülnek fel. Amit tehetnek az áramcégek az az, hogy korlátozzák az ilyen üzemzavarok számát, hosszát, kiterjedtségét úgy, hogy az a lehető legkisebb fogyasztói kört érintse.
Patay László, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta: a 2009 elején Vas- és Zala megyében történt üzemzavarok megmutatták, hogy nagyon szélsőséges időjárás esetén a legutóbbi években megépített villanyvezetékek és oszlopok sem bírták el a méretezésükhöz képest sokszoros terhelést.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy 2009. január 27. és február 2. közötti két hullámban történt üzemzavar a szélsőséges időjárás miatt, amelyre az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése alapján készültek, de az előrejelzéshez képest változott a szél erőssége és ezért az első hullámot egy második üzemzavari hullám követte. Akkor 87.726 fogyasztó maradt áram nélkül, a kieső áram mennyisége elérte a 537.613 kilowattórát, a keletkezett veszteség pedig a 300 millió forintot. A szélsőséges időjárás következményére jellemző, hogy volt olyan vezeték, amelyre összességében 1,5 tonna teher nehezedett.
A szélsőséges időjárás nem csak a magyarországi áramcégeknek okoz fejtörést: a francia Electricité de France (EdF) csoportnál Franciaországban szintén idén januárban például öt napon keresztül 1,7 millió fogyasztónál volt áramszünet a vihar miatt.
Az E.ON, az EdF és az RWE magyarországi cégeinek szakértői a konferencián arról számoltak be, hogy a havária üzemzavarok kezelésére már korábban programot dolgoztak ki, amit folyamatosan tovább fejlesztenek. Ennek része például az is, hogy a rendkívüli talajviszonyok esetére megfelelő szállítóeszközök és megfelelő anyagmennyiség álljon rendelkezésre, akár közvetlenül a gyártótól. Erre a társaságok általában keretszerződést kötnek, kikötve még azt is, hogy a partnernél milyen anyagféleségből mekkora készletet kell tartani. Ugyancsak folyamatos a hálózat fejlesztése és karbantartása mellett a hálózat ellenőrzése is.
A hálózat ellenőrzése kiemelt feladat az országos hálózatot birtokló és üzemeltető Mavir Zrt.-ben is - mondta el Somogyi István, a Mavir szakembere. Az országos villamosenergia hálózat mintegy 10 ezer oszlopát ma már felülről is ellenőrzik speciális helikopter segítségével.
A krízishelyzetben az áramszolgáltatók átmeneti megoldási lehetőségei között számos eszköz szerepel, de - mint azt a felszólalók érzékeltették - azok száma döntően nem elegendő, kevés fogyasztó számára és viszonylag rövid időre biztosítja az áramszolgáltatást.
A válság miatt kevesebb áramot fogyasztunk
Rövidzárlat: megfeleződött az Elmű és az Émász nyeresége
Ki épít szélerőművet Magyarországon?
Fából tákol áramot az új erőmű
Érdekeket sértene a zöldenergia támogatása
A németek áramra váltanak
MTI