A megkérdezettek többsége szerint a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők rosszabb munkaerőnek számítanak
A megkérdezettek többsége szerint a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők rosszabb munkaerőnek számítanak
Tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne - állapította meg a Humán Rent Európa Csoport reprezentatív kutatása, amelynek eredményeit sajtótájékoztatón ismertették.
A kutatás eredményeit értékelve kiderült, hogy a magyar társadalom még mindig erős előítéleteket táplál a dolgozó, különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban - mondta Vida-Vranesics Szabolcs, a Humán Rent nyugat-magyarországi régióvezetője.
A felmérés során vizsgálták a nőkkel, illetve a női vezetőkkel szembeni előítéleteket, a nemek közötti bérkülönbségek és a nők karrierlehetőségeinek megítélését, valamint az anyaság és a családalapítás összeegyeztethetőségét a munkaerőpiaci érvényesüléssel.
Arra a kérdésére, hogy mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat, a válaszadók 76 százaléka választotta az "egyáltalán nem" kategóriát, és a megkérdezettek mindössze 23 százalékát érintené rosszul egy ilyen szituáció. Nagy különbség van ugyanakkor a válaszadók neme szerint: tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne, míg a tízből kilenc nő számára ez egyáltalán nem jelentene gondot.
Az erős előítéleteket ugyancsak mutatja, hogy a megkérdezettek nemtől függetlenül fontos szempontnak tartják egy nő karrierjére nézve megjelenését. A válaszadók közül többségben vannak (63 százalék), akik szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy, vagy kizárólagos szerepe van. Mindössze 14 százalék gondolja azt, hogy ez kis, vagy semekkora szerepet nem játszik.
A közvélemény-kutatás során azt is vizsgálták, hogy ki mennyire tartja súlyos problémának a nemek közötti bérkülönbség kérdését. A válaszadók 16 százaléka nem tartja fontos kérdésnek, hogy a nők kevesebbet keresnek-e férfi kollégáiknál, míg 46 százalékuk tulajdonít neki nagy jelentőséget. 34 százalékuk véli úgy, hogy a kérdés nem lényegtelen, de csak kicsit tartják fontosnak.
A nemek szerinti megoszlásból kiderül, hogy a férfiak 19, a nők 13 százaléka tartja lényegtelennek a kérdést, míg a nők 57 százaléka gondolja azt nagyon fontosnak. A férfiaknál ugyanez az arány 35 százalék.
A kutatás eredményei rámutatnak: nőként nehezebb vezető szerepbe kerülni, mint férfiként, a megkérdezettek több mint fele gondolkozott így a kérdésről. A válaszadók mindössze 20 százaléka tartja úgy, hogy hogy ez inkább, vagy egyáltalán nem igaz, és 22 százalék azok aránya, akik úgy vélik, az állítás igaz is, meg nem is.
Jelentős a különbség a probléma megítélésében a férfiak és a nők között. Az előbbiek 46, utóbbiak 61 százaléka szerint igaz, hogy a nőket hátrányos megkülönböztetések sújtják a munka világában. A probléma létét nem ismeri el a férfiak negyede. A diplomások 62 százaléka tartja igaznak azt, hogy nőként nehezebb vezető pozícióba kerülni.
Arra a kérdésre, hogy a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők jobb vagy rosszabb munkaerőnek számítanak, mint gyermekvállalás előtt, a válaszadók 62 százaléka felelte azt, hogy rosszabbnak, és csak 7 százalékuk szerint válnak jobbá. A megkérdezettek 26 százaléka szerint nincs változás.
A válaszokat befolyásolta a településméret: minél kisebb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy a "rosszabb" opciót választja. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik, hogy a megkérdezettek többsége (63 százalék) szerint a női munkavállalás és az anyaság csak nagy áldozatokkal vagy egyáltalán nem egyeztethető össze. A válaszadók 34 százaléka vélte úgy, hogy a két feladat teljesen vagy kisebb áldozatok árán összeegyeztethető.
A reprezentatív kutatást 2008 októberében, ezer fő megkérdezésével végezték. Az adatgyűjtést a Tárki, az elemzést a Humán Rent Európa Csoport végezte.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A megkérdezettek többsége szerint a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők rosszabb munkaerőnek számítanak .jpg)
.jpg)
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
