Ha munkáról van szó, az egészségünk nem számít

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Nemzeti Fókuszpontja rendezett ma szakmai konferenciát a munkahelyi megbetegedések, illetve a munkabalesetek szabályozási környzetéről, a foglalkoztatottak egészségügyi állapotáról. A pillanatkép sok tekintetben igen lesújtó.

A háttérbeszélgetésen résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a magyarok többsége nem egészségtudatosan él, hatványozottan igaz ez a munkahlyekre. Annak ellenére, hogy az ember élete legtöbb idejét a munkájával, illetve a munkavégzés helyén tölti el, idehaza nem sokan gondoskodnak a megfelelő biztonságról és arról, hogy a munkájuk ne menjen az egészségük rovására. A már említett szemléletbeli hiátuson túl a munkahelyi egészségmegőrzést szabályozó keretrendszerben is találunk problémákat. Mind Dr. Groszmann Mária, az OMMF elnökhelyettese, mind pedig Dr. Bánné Koncz Zsuzsanna osztályvezető és Borhidi Gábor, az OÉT Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának elnöke szerint is a hazai szabályozás alapvetően jó, az uniós irányelvek átvételében is élen jár Magyarország, csak hogy a tapasztalatok és a valóság más képet mutat.

Egyrészt eleve problémás az infromációáramlás. Ugyan a munkáltatóknak 1982 óta kötelező bevallaniuk, ha valamilyen munkabaleset történik vagy munkavégzés kapcsán valaki megbetegszik, a számok nem fedik a valóságot, hiszen a bevallási kötelezettségeknek a cégek nem mindig tesznek eleget. Borhidi szerint sokan például eltitlkolják a munkahelyi baleseteket. Ez egy különös egymásrautaltság miatt is alakul így általában: a munkáltató a jogi következményektől fél, a dolgozó pedig attól, hogy elveszti állását. A rendszer ráadásul túl egyoldalú, mivel a foglalkoztatáshoz kötődő egészségügy a munkáltatótól függ. Gyakori az is, hogy egy megbetegedés kapcsán addig a felismerésig sem jut el a dolgozó, hogy állapotromlásához a munkavégzésnek köze lehet - mondta el Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) főigazgatója. A munkáltatók és a dolgozók szűklátókörűsége hosszú távon azonban nem kifizetődő, sem egy adott cégnek, mely elvesztheti alkalmazottait, sem pedig a nemzetgazdaságnak.

"A megelőzés miatt is fontos lenne, ha a cégek elget tennének bevallási kötelezetésgüknek"

A főigazgató felhívta rá a figyelmet, hgoy a közvélemény és általában a munkavállalók is keveset tudnak a foglalkoztatási megbetegedésről, amikor is a munkavégzés bizonyos hosszan fennálló körülményei okoznak később megbetegedést (ilyen a bányászoknál a szilikózis).

Az kommunikáció más szempontból is nehézséget jelent. Gádor János, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) magyarországi Fókuszpontjának vezetője elmondta, különböző kiadványokkal és rendezvényekkel folyamatosan felhívják a figyelmet a aktív dolgozó lakoság egészségvédelmének fontoságára, ebben a tekintetben a központ kifejezetten nehéz helyzetben van, amikor a kkv szektor szereplőit kell elérni. Gádor szerint a javulás alig észlelhető, a bevallási kötelezettség még mindig nagy on alacsony a magyar cégek körében.  Gádor felhívta rá a figyelmet, hogy az EU-OSHA 2010-2011-es új, "Egészséges munkahelyek" című kampánya Európa-szerte a biztonságos karbantartást népszerűsíti.

Dr. Nagy Imre: "A tüdőrákos megbetegedések 10%-a vezethető vissza munkahelyi körülményekre"

A balesetek száma szerint a "legveszélyesebb" ágazat a kiskereskedelem - mondta el Borhidi Gábor. Ezt követi a szárazföldi szállítmányozás, az oktatás és az egészségügy. A halálos balestek tekintetében azonban az építőipari az első hely, a halálesetek csaknem harmada ebbe na szektorban következik be.

Mandrik István, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Munkavédelmi Bizottsága munkáltatói oldalának elnöke szerint a nemzeti munkavédelmi politika megalkotására minél előbb szükség van, szintén fordulatot sürgetett Dr. Groszmann Mária is.
Mandrik szerint van rá megoldás, hogy ne fűződjön senkinek érdeke a munkahelyi balesetek eltitkolásához. "Legyen egy olyan biztosító, amelyik foglalkozási megbetegedés, vagy munkahelyi baleset esetében lép fel" - mondta. Egy külön biztosítási alap segítségével gazdaságilag is érdekeltté lehetne tenni a munkaadókat a munkakörülmények fejlesztésében - csatlakozott a felvetéshez Borhidi, aki emlékeztetett rá, hogy jelenleg a munkavédelmi képviselők rendszere sem működőképes (az 500 főnél többet foglalkoztató cégeknek kötelező ilyen képviselőt kinevezniük, de ezt csak a vállalatok kétharmada teszi meg). Borhidi szerint az is probléma, hogy a munkavállalók kultúrájából is hiányzik a biztonságra való törekvés, szerinte például azokat a munkásokat, akik nem veszik fel mondjuk a védőfelszerelést, a munkaadóknak maguknak kellene kizárniuk a munkaterületről. "Ha egy melós nem veszi fel a védősisakatm küldjék el. A Lajtán túl rendeteg ilyen eset van, nálunk ez még nem szokás" - mondta.

A konferencián elhangzott, az OMMF tavaly év végéig több mint 16.000 munkabalesetről értesült, amelyek közül 91 volt halálos. 2008-ban még több mint 20.000 munkabalesetet - köztük 118 halálosat - regisztráltak. A valós szám ennél vélhetően nagyobb.

Privátbankár - Zsiborás Gergő