Hármas szorításban az Orbán-féle gazdaságpolitika

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán Terv meghirdetésével jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre 2010 nyarán kellett volna előállni a válaszokkal.

A kormányzat 2011 elején három súlyos gazdaságpolitikai problémával szembesült – olvasható a GKI szerkesztőségünkhöz eljuttatott előrejelzésében. Egyrészt a GKI szerint egyértelművé vált, hogy a 2010-ben tett lépésektől nem remélhető a gazdasági fejlődés látványos gyorsulása. A vállalkozások terhei inkább emelkednek, mivel a társasági adó csökkentése csak szűk kört érint, az egykulcsos jövedelemadóra való áttérés pedig a foglalkoztatottak több mint felénél a nettó kereset szinten tartásához is érdemi béremelést tett szükségessé. Kínálati szempontból a hitelezés szigorodik (a pénzintézeti különadó, a befagyott jelzálog-hitelezés, továbbá a megemelkedett forintkamatok miatt). Az adóváltozások fő kedvezményezettjei – jellemzően a magas jövedelműek – ráadásul inkább megtakarítanak, a válságadók pedig korlátozzák az érintett cégek aktivitását – hívják fel rá a figyelmet. Az előrejelzés szerint hasonlóan kedvezőtlen hatású az Új Széchenyi Terv lassú beindulása és az EU-támogatások kifizetésének és odaítélésének befagyása, ez ugyanis a beruházási keresletet korlátozza. Az előreláthatóság hiánya, az átláthatóság további romlása és a külföld-ellenes kommunikáció gátolja az újabb külföldi tőkebefektetéseket – állapítják meg.

A GKI 2,5 százalékos gazdasági növekedést és 4,2 százalékos inflációt vár 2011-ben.

A második probléma, hogy a GKI számításai szerint a jóváhagyott költségvetés alapján az államháztartás strukturális deficitje (a vállalt csökkenés helyett) 2011-ben emelkedik, ami az EU-ból érkező beruházási támogatások megvonásával fenyeget. Emiatt vált szükségessé 250 milliárd forint zárolása a költségvetésben. Elképzelhető azonban, hogy a zárolt összegből mintegy 50 milliárd az önkormányzati többletkiadások, 100 milliárd a kieső bevételek ellensúlyozását kell, hogy szolgálja, vagyis csak 100 milliárd forint maradna érdemi javulásra. AZ előrejelzés szerint kérdéses, hogy az így elérhető, a tavalyival lényegében azonos strukturális deficittel megelégedne-e az EU. Ha nem, további, az idei költségvetést kiigazító lépések is napirendre kerülhetnek - jósolják.További részletek>>

A harmadik probléma a gazdaságkutató meglátása szerint azonban a legkomolyabb: az átmeneti megoldások túlsúlya miatt már 2012-re, de főleg 2013-ra (450, illetve 700 milliárd forintos) lyuk keletkezik a költségvetésen. Mivel az idén bevezetett ún. Gazdasági Szemeszter keretében az EU a fenntarthatóságra koncentrál, ezért ez most, április-májusban fókuszba kerül. További kockázat a nyugdíjpénztári vagyon államosításának alkotmánybírósági megítélése, s az EU kötelességszegési eljárása a távközlési szektor különadója miatt. A fenntartható egyensúly megteremtését célzó Széll Kálmán Terv e három problémára keres megoldást. Ez - angol szövegét tekintve - helyes irányú fordulat, a megvalósítás azonban kidolgozott szakmai programok hiányában, a társadalmi elfogadottság bizonytalansága, a továbbra is kettős beszéd miatt kérdéses – állapítja meg a GKI.

Privátbankár