Hatost dobott a jegybank

Három javaslat volt a monetáris tanács előtt (25 bázispontos emelés, illetve csökkentés, valamint az alapkamat meghagyása 5,75 százalékon), és szoros szavazás mellett végül az emelés mellett döntöttek.

Simor András elmondta, több dolog is közrejátszott az emelésben. A pozitívumok ellenére azonban a negatív tendenciákat ítélte erősebbnek a monetáris tanács többsége.

Védekezni kell az ársokkok ellen

Mert hiába a piaci szolgáltatások alacsony áremelkedése, és az, hogy a nyers élelmiszerek áremelkedése lassabban gyűrűzik át a feldolgozott termékek árába, valamint hogy a bérek alakulása is biztató (jövőre ráadásul jelentős adóátalakítások várhatóak), a decemberi adatok szerint a vártnál nagyobb mértékben emelkedett az iparcikkek ára. A legfőbb tényező pedig az volt a döntésben, hogy a világban határozottan emelkednek a nyersanyagárak, és ez aggodalomra ad okot a tanácsban, mert elhúzhatja a kilábalást a válságból. Simor szerint ugyanis emiatt indokolt az emelés egy olyan gazdaságban, ahol hosszú évek óta nagyobb az infláció a várakozásoknál.

A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy a tanács elkötelezett abban, hogy ezeknek az ársokkoknak ne legyen másodkörös hatása. Bíznak abban, hogy az export, azaz a növekedés fő hajtóereje tovább bővül, azonban a belső fogyasztás alakulásában bizonytalanok.

A kockázati megítélésünk nem romlott

Simor András elmondta, hogy az ország kockázati megítélése egy kisebb kilengést leszámítva nem változott az utóbbi egy hónapban, így ez nem játszott szerepet a döntésben.

A bankrendszer helyzetéről az MNB elnöke úgy nyilatkozott, hogy a vállalati és a lakossági hitelállomány csökkenése decemberben is tovább folytatódott, így a hitelezés jelenleg nem tudja jobban támogatni a gazdasági növekedést. Ennek keresleti és kínálati okai is lehetnek (pl. a különadók), és annak is szerepe lehet ebben, hogy a bankrendszer nyereségessége jelentősen csökkent az utóbbi időben (éves nyereség előtti mérlegük 12 százalékról 4 körülre csökkent)

Az MNB elnöke többször is hangsúlyozta, hogy az inflációs kockázatok miatt döntöttek a kamatemelés mellett. A következő hónapokban is ennek alapján mérlegelnek, a februári döntésben pedig a tanács tagjai egyelőre nagyon nyitottak.

A Privátbankár.hu kérdésére a jegybank elnöke elmondta: a tanács összetételének vélhető változása nem merült fel tényezőként, és nem is foglalkoztak ezzel a mostani ülésen.

Volt, aki számított rá, és volt, aki nem

Korábban Csáki Csaba, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban elmondta, várhatóan nem változik a jegybanki alapkamat januárban az egymást követő két emelés után, mivel a monetáris tanács tagjai nem akarnak "masszív vagy hosszú távú" szigorítási ciklust.

A hétvégére viszont már többségi, de nem egyöntetű előrejelzéssé vált a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank (MNB) hétfőn újabb negyed százalékponttal megemeli alapkamatát.

A bizonytalanság oka az volt, hogy a jegybank monetáris tanácsa jelenlegi összetételében már csak kétszer ülésezik, erre Londonban is felhívták a figyelmet; míg az inflációs adatok némiképp meghaladták az előzetes várakozásokat - de nem olyan mértékben, hogy az újabb emelést kényszerítsen ki. Emlékezetes, az előző két emelésnél a jegybank az árstabilitás védelmére és a megemelkedett inflációs kilátásokra hivatkozott, amihez hozzáfűzték, hogy valószínűleg a pénzromlás ütemét tovább gyorsíthatják a válságadókból begyűrűző hatások is.

A Reuters hírügynökség nemrég kiadott elemzése szerint az általuk megkérdezett elemzők megemelték idei kamatvárakozásukat, és többségük 25 bázispontos kamatemelést várt, illetve arra számít, hogy az így 6 százalékra emelkedő jegybanki alapkamat nem változik az idei év végéig.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbb november végén és december közepén emelt alapkamatot, mindkétszer 25 bázisponttal.

Privátbankár - Szilágyi Balázs