Hiányzik a fehérítés az adócsomagból, különben jó

A fejlesztési adókedvezmény feltételeinek lazítása helyes reakció a válságra, kár, hogy a gazdaság fehérítését célzó intézkedések hiányoznak a csomagból - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője az MTI-nek. Az RSM DTM pénzügyi tanácsadó cég szerint a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek módosításával fellélegezhetnek a nagyberuházók.

A parlament előtt lévő adójavaslatoknak a költségvetésre nincs hatásuk Vámosi-Nagy Szabolcs szerint. Az adószakértő úgy véli, a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek teljesítése a recesszió miatt nehéz, ezért lazítanak a szabályokon, amivel szerinte helyesen reagál a válságra a kormány.

Az adószakértő hiányolja ugyanakkor a gazdaság fehérítését célzó intézkedéseket az adócsomagból. Úgy vélekedett, hogy romló gazdasági helyzetben még igazságtalanabb a látható gazdasággal szemben, ha kevesen fizetnek sok adót. Vámosi-Nagy Szabolcs felhívta továbbá a figyelmet arra: a mostanival együtt az idén már tizenkettedszer módosul az adózás rendjéről szóló törvény, ami nagyban növeli a jogbizonytalanságot.  

Az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó egyszerűsítéseket, valamint, hogy a veszteségelhatároláshoz nem szükséges az adóhatóság engedélye, az APEH volt elnökhelyettese kifejezetten jónak tartja. Korrigálták azt is, amit tavasszal a nagy sietségben elrontottak, így a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után januártól eltörlik az ehót - tette hozzá.

A befektetések, hosszú távú megtakarítások adókedvezménnyel való ösztönzése mögött az adószakértő szerint az állhat, hogy jobb volna hazai piacról finanszírozni a költségvetési hiányt, s ez a gazdaság fellendítését is segíti. Az offshore amnesztia keretében hazahozott pénz esetében ugyanakkor a javaslat eltörli azt az előírást, hogy annak 50 százalékát magyar állampapírba kell fektetni. Ez Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az EU versenysemleges szabályozásával lehet összefüggésben, amely szerint az állam a piacon nem élvezhet elsőbbséget.

Az RSM DTM pénzügyi tanácsadó cég szerint a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek módosítása megkönnyebbülést hozhat egyes, fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő társaságok számára. A társasági adótörvény lehetőséget adott fejlesztési adókedvezmény igénybevételére, amennyiben egy társaság vállalta, hogy beruházásának megvalósítását követően a foglalkoztatottak átlagos létszáma, vagy az évesített bérköltség a beruházás megkezdését megelőző adóév mutatóit - megadott mértékben - meghaladja.

"A jogalkotó a törvénymódosítási javaslattal elismeri, hogy a vállalkozások önhibájukon kívül - a válság miatt - kerültek szankcionálható helyzetbe, ezért egy átmeneti, két évre szóló enyhítést iktatott be. A vállalkozásoknak elég a beruházás megkezdését megelőző adóévben teljesített mutatókat elérniük 2009 és 2010 folyamán, így mentesülnek a beruházás által elért többlet létszám, vagy bérköltség fenntartásának kötelezettsége alól" - emelte ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM adócsoport vezetője, akit a cég sajtóközleménye idéz.

A társasági adókedvezmény az APEH adatai szerint az elmúlt években csökkent (2006-ban 111 milliárd, 2007-ben 99 milliárd, 2008-ban már csak 67 milliárd forint volt), ami az RSM DTM szerint főként a nagyobb beruházások adókedvezményeinek kifutásával magyarázható. "A tavalyi évtől azonban már a válság kezdődő jelei is megmutatkoztak a kedvezmények csökkenésén, hiszen elsősorban éppen azokat a nagy- és közepes vállalkozásokat érintette jelentősen a visszaesés, ahol korábban számottevő adókedvezményeket vettek igénybe" - fűzte hozzá Hegedüs Sándor.

A változás az RSM DTM szerint leginkább azokat a cégeket érintheti, amelyek az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtottak végre, ám a válság hatására most kénytelenek visszafogni a termelést, netán elbocsátásokra készülnek. A kedvezmény érintettjei elsősorban azok a jellemzően külföldi tulajdonú, tőkeerős vállalatok lehetnek, amelyek képesek voltak legalább 3 milliárd forintos beruházás végrehajtására.

Az üzleti korrupció lassítja a válság leküzdését 
Offshore-ízelítő: mit csinál az 1 százalék?
Adókedvezmények: az irány jó, a hatás kérdéses
Újra megtanulhatunk számlázni 
Kamu ügyvezető, fals székhely: friss céges trükkök

MTI