A lap emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság először tavaly februárban hozta nyilvánosságra jelentését. Akkor azt állapították meg, hogy a 2006-os intézkedések hatására egy évvel később 80-100 milliárd forint többlet folyt be az államkasszába. Az idei februári jelentés már csupán 30-50 milliárdra teszi az elért többletet.
A fehéredés dinamizmusának megtörése, az okok felderítése azért is nehéz - nyilatkozta a lapnak Ligeti Csák, a bizottság egyik tagja -, mert a válság miatt az összes többi tényező hatásának mérése is sokkal bizonytalanabbá vált.
Ma Magyarországon a rejtett vagy feketegazdaság, beleértve az illegális gazdasági tevékenységeket (például a drogkereskedelmet) is, az országban megtermelt GDP 12-15 százalékát adja - mondta Ligeti, aki ugyanakkor hihetőnek tartotta, hogy a feketegazdaság más megközelítésben ennél sokkal nagyobbnak tekinthető.
Becslése szerint az emiatt be nem szedett adók és járulékok - amelyek a központi költségvetésbe vagy a társadalombiztosítási alapokba folynának be - értéke legalább 2000-2500 milliárd forint. A válság miatti megszorítások nagyságrendje ezzel szemben ezermilliárd forint.
Abból, amit az emberek illegálisan zsebre vágnak vagy nem fizetnek be, meg lehetne duplázni az autópályákra, hidakra költött pénzt. A gazdasági visszaesés is jóval kisebb lenne a mostaninál - vonta le a következtetést a Népszavának nyilatkozva Ligeti Csák.
Nem bírják az adózók, 83 ezren enyhítést kértek
Az alkalmi munkavállalók a legproblémásabbak?
APEH: még mindig sláger a feketézés
Itt az APEH feketelistája: kik lógnak a legtöbbel?
MTI, Népszava