
A szakma ebben a formában nem tudja elfogadni a kategóriába sorolást – fogalmazott az egyeztetésen lévő tervezet kapcsán Háber Tamás, a Magyar Vendéglátó Ipartestület elnöke. Szerinte már az is kifogásolható, hogy a javaslatban idegen elnevezéseket (például restaurant, pub) is használnak. Úgy véli, a tervezett profil szerinti csoportosításnál sok az átfedés, és a jelenleg használatos I-IV. osztálylyal ellentétben nem jelez minőségi, tartalmi különbséget.
Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke szerint a gasztronómiai megítélésben nem jelentenek minőségi kategóriát a tervezetben javasolt elnevezések. Példaként említi, hogy az étterem helyett vidéken inkább vendéglők vannak, sok a jó minőségű csárda, sokszor éppen ezek a legmagasabb színvonalúak. Ezeknek nem tenne jót a tervezett hátrasorolás.
A gazdasági tárca úgy véli, a tervezet jobban megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és életszerűbb a mostani szabályozásnál. Egy vendéglátóhely több besorolást is alkalmazhat, és azt a jövőben nem kellene bejelenteni az illetékes hatóságnak. A jövőben még a működés megkezdése előtt a tulajdonos kötelezettsége lenne üzletének a megfelelő kategóriába sorolása, minősítése. Ezzel csökkennének az adminisztrációs terhek és az azzal járó költségek, továbbá a nyitáshoz szükséges idő is lerövidül, így a vállalkozások korábban kezdhetik meg a működésüket - állítja a szaktárca.
Konyhai örömök: a magyarok szeretnek főzni
Egészségtelenebbek a magyar gyorséttermek
Ön szerint a kínai konyha egészséges? Téved!
Készpénz nélkül: a Meki is beadta a derekát
Forrás: Világgazdaság