.jpg)
Orbán Viktor bejelentette, hogy a gazdaságpolitika célja továbbra is az államadósság csökkentése, a 100 milliárdos költségvetési rés egy részét a jövedéki adók emelésével kívánja a kormány befoltozni Orbán Viktor miniszterelnök a két napos kihelyezett kormányülést követően megerősítette, hogy tartani fogják a korábbi államadósság csökkentésére irányuló terveiket. A miniszterelnök hozzátette, hogy aki nem tud megszabadulni az adósságspirál csapdájából, arra nagyon sötét és nehéz évek várnak Európában, azoknak nagyon súlyos nemzetgazdasági válságokra kell felkészülniük.
Magyarország nem kíván ezekhez az országhoz tartozni, ezért továbbra is gazdaságpolitikánk elsőszámú célja Magyarország függetlenségének visszanyerése, vagyis az államadósság-csapdából történő kiszabadulásunk – szögezte le Orbán Viktor. Októberben és novemberben, amikor lejár két nagyobb összegű hitel, Magyarország ezeket a hiteleket vissza fogja fizetni úgy, hogy közben nem vesz fel újabbat.
A kormány októberben és novemberben összesen négy százalékponttal, a GDP 77 százalékáról 73 százalékra kívánja csökkenti az államadósságot. A mintegy 4 milliárd eurós adósságcsökkentésből 3 milliárdot a Magyar Nemzeti Bankban elhelyezett valutatartalékból, 1 milliárdot a nyugdíjrendszer átalakításával az államhoz került külföldi részvényekből fedeznek.
Forrás: fidesz.hu
Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kedvezőtlen gazdasági növekedés következtében kialakult 100 milliárdos hiány a jövedéki adók emelésével kívánja befoltozni. Emelni fogják a játékadók, a dohánytermékeket, az alkoholos termékek és a gázolaj jövedéski adóját. A játékadót 50 százalékkal emelik, 7 százalékkal a dohánytermékek, 5 százalékkal az alkoholos termékek, 50 százalékkal az aromázott szeszesitalok jövedéki adóját, míg a gázolajét 97 forintról 110 forintra - jelentette be Matolcsy György, hozzáfűzve, hogy ebből összesen 10 milliárdos többletbevételt várnak az év utolsó két hónapjában.
A százmilliárdos költségvetési lyuk "befoltozásához" további 10 milliárd forintot a nyugdíjrendszer átalakításával állami kézbe került részvények osztalékából fedezne a kormány.
A miniszter hozzátette, hogy a kormány növeli az adóbeszedés hatékonyságát, ebből 40 milliárd forintos többlet áfa-bevételre számít; emellett további 40 milliárd forintos megtakarításra készül a kabinet az államigazgatásra vonatkozó teljes beszerzési stopból.
A nemzetgazdasági miniszter a tájákoztatón módosította a kormány korábbi gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásait is. Az idei és a jövő évre is 2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált.
Elemzők szerint
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt mondta: "a kötelező szükségeset hozta" a kormány a keddi bejelentésével. Jónak nevezte, hogy a kabinet továbbra is ragaszkodik az államadósság csökkentéséhez, valamint az államháztartási hiány tartásához. Pozitívumnak tartotta azt is, hogy csökkentették az idei évre és a jövő évre vonatkozó GDP-prognózist. Az elemző elmondta, ugyanakkor továbbra sem tudni, miből finanszírozzák az Európai Bíróság döntése nyomán keletkezett 260 milliárd forintos áfavisszatérítési kötelezettséget. Szerinte ez a hiányt fogja növelni.
Török Zoltán szerint a 3 százalékos államháztartási hiány tartásához szerinte nem elég a 100 milliárdos "lyuk" betömése, 250-300 milliárd forintosra lenne szükség. De - mint mondta - ez értelmezés kérdése. Véleménye szerint, ha nem is olyan mélyen, de a nyáron történt gazdasági folyamatok a 2008-2009-es válsághoz hasonlóak. "Ha Magyarország exportpiacai összeomlanak, a magyar export is le fog állni" - jegyezte meg. Mint mondta, az idei évre 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, pesszimista várakozása alapján ez 1 százalék is lehet. Jövőre, az optimista verzió szerint a GDP 1,5 százalékkal gyorsulhat, de nem tartott kizártnak egy visszaesést sem.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint nem okoztak meglepetést az intézkedések, a piacok sem reagáltak különösebben. Az államadósság csökkentését érintő döntéseket már nagyjából lehetett tudni. Az elemző kérdésesnek nevezte a 40 milliárd forintos többlet áfabeszedést, a többi, idei évre vonatkozó intézkedést azonban reálisnak tartotta. Felvetette, egyelőre nem tudni, hogy például a jövedéki adók emelése hogyan fogja érinteni az inflációt. Suppan Gergely is az intézkedések jövő évre gyakorolt hatását tartotta a fő kérdésnek, úgy vélte, a bejelentések között van olyan, amely csak egyszeri tétel. Példaként említette a nyugdíjrendszer átalakítása során állami tulajdonba került külföldi részvények értékesítését. A TakarékBank elemzője az idei évre 1,8 százalékos, jövőre pedig 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. De - mint mondta - jelentősen megnőtt a bizonytalanság.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
