.jpg)
A költségvetés-politikában a kormány legfontosabb célja, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. A reálkonvergenciához olyan növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitikára van szükség, amely az államháztartás tartós egyensúlyán alapul. Az így létrejövő fenntartható egyensúly a gazdasági növekedés számára kedvező feltételeket teremt, mert a gazdasági szereplők számára kiszámítható gazdaságpolitikai kereteket nyújtva megkönnyíti a fejlesztési döntéseket.
A konvergencia programban középtávra megjelölt elvek mentén elfogadott költségvetés teljesítése előfeltétele a hosszú távon fenntartható növekedési folyamatok stabilizálódásának, ezen túlmenően pedig jelentős mértékben javíthatja a magyar gazdaságpolitika hitelességének nemzetközi megítélését. A deficit csökkentését azonban a túlzott hiány megszüntetését követően is folytatni kell - hangsúlyozza a körirat.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a középtávú költségvetési keretprogram első éles alkalmazása a 2008. évi költségvetési törvény tervezésénél lesz. A költségvetési törvényjavaslat fejezeti kötetei tartalmazzák a tárcák által részletezett hároméves kitekintés tervadatait. A fejezeti hároméves keretszámokat a 2008. évi költségvetési törvény elfogadása után, a kormány 2008 februárjában fogadja el.
A középtávú gazdaságpolitika legfontosabb céljai: az erőteljes egyensúlyjavítás; ezzel párhuzamosan a tartós egyensúlyőrzést szolgáló átfogó reformok elindítása és megvalósítása az államháztartásban; a számottevően bővülő uniós források felhasználására támaszkodó erőteljes fejlesztések megvalósítása.
A dokumentum szerint 2006-2008 még alapvetően a kiigazítás időszakához tartozik. Az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreállítására hozott kiigazító lépések pozitív eredményei már látszanak - hangsúlyozza a dokumentum.
Emlékeztet arra, hogy az infláció tavaly augusztus-szeptembertől – elsősorban a kormányzat pénzügyi egyensúlyteremtő intézkedéseinek árszínvonalra gyakorolt hatása miatt – felgyorsult és 2006. decemberre 6,5 százalékra nőtt, éves átlagban pedig 3,9 százalék volt. A 2007. év eleji kormányzati intézkedések is jelentős közvetlen árszintemelő hatással rendelkeztek, a 12 havi infláció márciusban tetőzött 9 százalékon. Összességében 7 százalék körüli éves átlagos áremelkedéssel lehet számolni.
A makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy a gazdaság a 2006. decemberi konvergencia programban meghatározott pályán halad. Ennek alapján 2008-ra már a gazdasági növekedés ütemének élénkülésével, majd 2009-től további (4 százalékot meghaladó szintre) gyorsulásával számolhatunk, miközben az infláció a 2007. évi 7 százalék körüli értékről 2008-ra 3,5 százalék körüli ütemre, 2009-től pedig a kritikus 3 százalékra, illetve kis mértékben az alá csökkenhet - áll a köriratban.
Jövőre már nem csökkennek a bérek
Veres fehérít: még szigorúbb szankciók jönnek
Csak ez a reformfáradtság ne lenne...
Összefogás nélkül maradunk, ahol vagyunk
MTI