Az S&P 500 kizárólag amerikai vállalatok részvényeinek teljesítményét jelzi, szám szerint 500 úgynevezett large-cap (nagy kapitalizációjú) társaságot vesz figyelembe. A kis kapitalizációjú cégek az S&P 600-ban szerepelnek, a mid-cap cégek pedig az S&P 400-ban. A három index által tömörített 1500 részvény teljesítményének együttes vizsgálatára az S&P 1500 hivatott, melyet emiatt S&P 1500 Composite Indexnek is neveznek.
Az S&P 500 indexben a két legnagyobb amerikai értéktőzsde, a New York Stock Exchange és a NASDAQ nagy közkézhányadú vállalatai szerepelnek. A DJIA után a második legfontosabb indexnek tartják a large-cap társaságok teljesíménymérésével kapcsolatban. Fontos indikátora az amerikai gazdaság állapotának; rendszerint az SPX vagy az INX szimbólummal hivatkoznak rá.
Az indexet a Standard & Poor´s pénzügyi szolgáltató vállalat, a világ egyik legnagyobb hitelminősítője alapította és tartja fenn. |
Az S&P 500 1957-ben indult, de értékét a korábbi időszakra is meghatározták. Az első S&P index 1923-ban mutatkozott be. ´57-ig 90 vállalat részvényei alapján számolták, elnvezése ezért S&P 90 volt, és naponta publikálták. Egy szélesebb körű, 423 papírt vizsgáló indexet is indítottak, ennek friss értékét hetente hozták nyilvánosságra. A számítástechnika fejlődése 1957. március 4-én tette lehetővé a valósidejű adatokkal számoló S&P 500 létrehozását.
Az S&P 500 alakulása a kezdetektől napjainkig
Az S&P határidős kereskedésének azért van jelentősége (S&P Futures), mert az amerikai tőzsdék nyitása előtt lemérhető rajta a befektetők kezdeti reagálása a különböző hírekre, bejelentésekre. |
Az index teljesítménye 2008-ban
Az indexet eleinte piaci érték alapján súlyozták; ez azt jelenti, hogy a magasabb piaci értékű vállalatok (a részvények árfolyama x a részvények darabszáma) nagyobb súllyal szerepeltek a képletben. Később áttértek az úgynevezett közkézhányad kapitalizáció alapú súlyozásra; csak azokat a részvényeket veszik figyelembe, amelyek az S&P szerint a piacon ténylegesen foroghatnak. és nem pl. stratégiai befektetők portfoliójában állnak.
Ahhoz, hogy az S&P 500 értéke folyamatos legyen, illetve hogy az eltérő időpontbeli értékek összehasonlíthatóak legyenek, figyelembe kell venni a vállalatoknál végbemenő változásokat - összeolvadásokat, szétválásokat, részvénykibocsátásokat, osztalékfizetést, stb. Az összetevő részvények listáját pedig folyamatosan frissíteni kell, hogy mindig a valós és aktuális állapotát mutassa a részvénypiacnak. A vállalati mozgások miatti eltérések kiküszöbölésére minden ilyen esemény bekövetkezésekor módosítják a számítási képletben szereplő osztót (ez a folyamat az úgynevezett Divisor adjustment). Ha egy vállalat kikerül az összetevők közül és egy másik, eltérő kapitalizációjú papírral helyettesítik, akkor is módosul a képlet ezen változója. Így az index értéke nem változik. Az osztószám értékét mindig piaczárás után módosítják.
Nagyot bukhat, aki most vált nyugdíjpénztárat
2 in 1: Mentőmellény és kényszerzubbony egyben
Zsebre vágta a bécsi tőzsde a prágait
Kilő az olajár, ha beindul a világ
Obama: Magyarország fontos szövetségesünk
Privátbankár