Inkább júniusra várják a kamatvágást elemzők

Az egyik legnagyobb londoni befektetési ház most már csak júniusra valószínűsíti az eddigi előrejelzésekben szerepelt május helyett az MNB kamatcsökkentő sorozatának elkezdését, összhangban a vártnál erősebb legutóbbi GDP-növekedési és béradatok után teljesen elbizonytalanodott londoni konszenzussal.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató, amelynek eddig alapeseti forgatókönyve volt a hétfői negyed százalékpontos magyarországi kamatcsökkentés, pénteken kiadott új előrejelzésében közölte: továbbra is lát "valamelyes" - 40 százalékosra tett - esélyt arra, hogy a május 21-ei monetáris tanácsi ülésen kamatcsökkentésről születik döntés, különösen akkor, ha az új Inflációs Jelentés az eddiginél kedvezőbb 2008-as inflációs jóslatot tartalmaz. A ház azonban alapeseti forgatókönyvét úgy módosította, hogy aszerint egy hónappal később, csak júniusban kezdődik el az MNB pénzügypolitikai enyhítési ciklusa, áll az elemzésben.

A JP Morgan - csakúgy, mint a többi nagy londoni befektetési ház - kiemeli, hogy az előző nap közzétett, éves összevetésű márciusi bruttó nominálbér-növekedési adat jóval meghaladta a konszenzust, és jelentősen gyorsult is februárról. A prémiumok nélkül számolt magánszektorbeli éves bérnövekedés a 8,4 százalékos nemzetgazdasági átlagon belül 11,6 százalék volt, márpedig az MNB ezt a bérkomponenst az inflációs várakozás előrejelző eszközének tekinti, áll a pénteki londoni elemzésben.

A JP Morgan szerint, jóllehet a bérnövekedés legutóbbi gyorsulását részben a gazdaság kifehérítésének lehet tulajdonítani, mivel a szigorodó adóellenőrzések révén a munkáltatók korábban nem regisztrált alkalmazotti bérek kifizetését is bejelentik, az MNB azonban úgy véli, hogy a bérnövekedés úgynevezett cost-push béroldali inflációs nyomást is jelezhet (ez a meghatározás a növekvő munkaköltség oldaláról gerjesztett árinflációt jelöli, olyan környezetben, amelyben a keresleti oldali nyomás egyébként nem erősödik).

A JP Morgan továbbra is azzal számol, hogy a magyarországi alapkamat az év végére 7,00 százalékra csökken a jelenlegi 8,00 százalékról.

Az elemzés szerint a ház álláspontja változatlanul az, hogy erős indokok szólnak a kamatcsökkentés mellett - köztük az enyhe maginfláció, a javuló költségvetési és külső fizetési egyensúly,  a csökkenő reálbérek és a gyengülő belső kereslet -, ugyanakkor a béradatok, valamint a vártnál szintén erősebb első negyedéves növekedési számok, és a kissé gyengülő forint valószínűleg "még egy kis időre" óvatossá teszik a jegybankot.

Londonban néhány hete még általános konszenzus volt a májusi kamatcsökkentés, ez azonban a héten - főleg a GDP- és a "negatív meglepetésként" fogadott béradatok hatására - alaposan megrendült. Az MTI által előzetesen kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett londoni befektetési házak véleménye most már teljesen megoszlik abban, hogy lesz-e hétfőn kamatcsökkentés; aki számít kamatcsökkentésre ebben a hónapban, az is azt mondta, hogy az év egészében várható enyhítési mérték várhatóan nem lesz túl meredek.

A JP Morganhez hasonlóan például a Barclays Capital is csak 40 százalékos valószínűséget adott a negyed százalékpontos hétfői csökkentésnek, megjegyezve, hogy a piac még mindig 80 százalékos valószínűséggel árazza ugyanezt. Ez a ház is 1,00 százalékpontos kamatcsökkentést vár az idén, de az enyhítést kezdetét most már "májusnál későbbre" valószínűsíti.

A hétfői kamatcsökkentés előrejelzése mellett kitartó londoni házak között van a Goldman Sachs és a BNP Paribas. Előbbi szerint a vártnál erősebb béradatok után "bizonytalanabbá" vált ugyan a májusi kamatcsökkentés esélye, a GS azonban továbbra is azzal számol, hogy az MNB hétfőn végrehajt egy negyed százalékpontos enyhítést, tekintve az előző ülés óta közzétett kedvező inflációs számokat. A cég szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy a további kamatcsökkentési pálya "meredek" lenne. A BNP Paribas szintén azt várja, hogy hétfőn lesz kamatcsökkentés, ám a ház szerint ezt "erősen héja megfogalmazású közlemény" fogja kísérni, amelyben nagy hangsúlyt kap a bérkiáramlás. Ebből a cég közép-európai elemzője szerint az következhet, hogy az egész évi csökkentés a piac által árazottnál kisebb lesz, esetleg csak fél vagy háromnegyed százalékpont.

A Dresdner Kleinwort, a Dresdner Bank londoni befektetési részlege ugyanakkor azt jósolja, hogy az MNB hétfőn még nem csökkent kamatot, és júniusra, sőt esetleg júliusra halasztja az enyhítés kezdetét.

A Dresdner szerint ugyanis az első negyedévi és a márciusi béradatok azt mutatják, hogy a bérkiáramlási nyomás a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés lassulása ellenére még mindig magas, ez pedig a magas inflációs várakozás tünete lehet. Emellett a forint legutóbbi gyengülése és a másodlagos inflációs hatások továbbra is jelentős kockázata is erősíti azt a kilátást, hogy hosszabb időbe telik, mire a drágulási ütem visszatér a célszintre.
A Reuters havi felmérésében az elemzők többsége is úgy vélte, hogy a Magyar Nemzeti Bank a korábbi várakozásokkal ellentétben ebben a hónapban sem csökkenti kamatait.

A gazdaság éves növekedése az első negyedévben 2,9 százalék volt, ami a régióban a leglassabb, a várakozásoknál azonban gyorsabb. Ebből az elemzők arra következtettek, hogy a lakossági fogyasztás a vártnál erősebben húzza a gazdasági növekedést. Ezt erősítették meg az OTP hitel- és a Mol üzemanyagkeresleti adatai is, majd a márciusi béradatok, amelyek a bruttó bérek éves bővülésének 8,4 százalékra gyorsulását mutatták a februári 5,7 százalékról.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint az elemzők a héten nyilvánosságot látott adatok szerint a kormányzati megszorítások vélhetően nem fogták vissza a lakossági fogyasztást a várt mértékben. Ugyanakkor nem tudni, ebben mekkora inflációs veszélyt látnak az MNB döntéshozói, s ezért sok elemző továbbra is kamatcsökkentésre számít. Az elemzők szerint májusban konszenzusuk szerint némileg tovább mérséklődhet a márciusban 9 százalékon tetőző infláció. Egy hónappal ezelőtt a szakemberek többsége még arra számított, hogy májusban az infláció visszavonulását követve az MNB megkezdi kamatai csökkentését, az utóbbi napokban megjelent gazdasági adatok azonban átrajzolták a várakozásokat.

A jelentés szerint bár a béradatokat az adószabályok változásai torzíthatják, ezek az adatok szolgálnak az egyik legfontosabb útmutatóként a kamatokról döntő Monetáris Tanács tagjai számára az inflációs várakozásokról. A magasabb fogyasztás és bérnövekedés a vártnál nagyobb inflációs feszültséget jelezhet az infláció leszorításáért felelős jegybank számára.

Mindezek miatt tolta ki egy hónappal az elemzői többség az első MNB-kamatcsökkentés várt dátumát. A felmérésben 26 közül 15 elemző azt várja, hogy hétfői ülésén változatlanul hagyja a 8 százalékos alapkamatot a Monetáris Tanács. Tízen negyed százalékpontos kamatcsökkentésre tippeltek, egy elemző szerint viszont a bank merészen háromnegyed százalékpontot vág majd.

Egy másik, a devizakereskedők közt végzett Reuters körkérdésben csaknem fele-fele, 8-7 arányban oszlottak meg a vélemények a kamattartás és a vágás között. Az elemzői felmérés ennél egyértelműbben hajlott a tartás irányába, a vélemények azonban november óta nem voltak annyira megosztottak, mint most. November volt az az első hónap, amikor az MNB sorozatos emelések után először hagyta változatlanul - máig - az alapkamatot.

A devizakereskedők és az elemzők közül többen megjegyezték, hogy a rövid távú folyamatokat illetően elbizonytalanodtak és előrejelzésük valószínűsége alig nagyobb 50 százaléknál. Az elemzők óvatosabbá válását jelzi az is, hogy az egész évre már csak összesen egy százalékpont kamatcsökkentést valószínűsít a konszenzus, szemben az egy hónapja várt 125 bázispontnál.

A júniusi kamatvágásra vonatkozó várakozást részben az támaszthatja alá, hogy májusban az elemzői konszenzus szerint folytatódik az éves infláció visszavonulása a 9 százalékos márciusi csúcsról: ebben a hónapban 8,5 százalékos lehet az éves árindex, ami némileg nagyobb csökkentést jelentene az áprilisinál, amikor 8,8 százalékra mérséklődött az infláció.

A rövid távot illető elemzői elbizonytalanodás annak ellenére következett be, hogy a felmérés a magyar gazdaság egyensúlyi problémáinak mérséklődésébe vetett hit további erősödését mutatta, jelezve hogy a figyelem az államháztartás hiánya felől az infláció és a más piacokhoz mért magyar kamatszint irányába tolódott el.

Mit vár az idei évtől a Pénzügyminisztérium?
A jelzáloghitelezésre nem hatnak a megszorítások?
Londonban negatív meglepetést hozott a béradat
Nőnek a keresetek? Mennyivel?

MTI