A köztisztviselői törvénybe kiegészítésként került be az a szabály, hogy köztisztviselő lehet többségi állami tulajdonú cégben vezető tisztségviselő, felügyelő-, és audit bizottsági tag. Feltétel azonban, hogy a poszt betöltésére az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében hozott állami intézkedés miatt kerüljön sor. Ebbe a körbe tartozik az állami tőkeemelés, a kölcsönnyújtás, a kezesség-, illetve garanciavállalás.
A módosuló államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás az állam, az önkormányzat, a költségvetési szerv, vagy a közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnak, amíg az nem teszi közzé a vezetői javadalmazását. A vezetők körébe tartoznak a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagokon túl a társaság működése szempontjából meghatározó munkakört betöltő munkavállalók.
A közzétételben szerepelni kell valamennyi közvetlen és közvetett pénzbeli juttatásnak, egyéb járandóságnak, valamint a titoktartás idejének és ellenértékének. A részletekről külön jogszabály rendelkezik.
Ugyancsak az államháztartási törvény engedi meg azt, hogy az önkormányzatok a jogerős határozat alapján őket terhelő visszafizetésekre részletfizetési kedvezményt kapjanak. A kedvezmény ideje 12 hónap, de ha még ez is veszélyeztetné az önkormányzat működését, akkor a kedvezmény ideje 36 hónapig hosszabbodhat.
A minisztériumi köztisztviselők, az ügyészek, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak egyaránt kaphatnak cafetéria-juttatásként ingyenes vagy kedvezményes internet-hozzáférést, továbbá önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetést. Ezek összege az adott munkaköri kategória legkisebb alapbérének a fele, és maximum 2,2-szerese lehet.
Orbán eltörölné a költségvetést A szűkös büdzsé harmada megy jólétre Bajnai: nem szerethető a költségvetés, de jó Költségvetés: mire jut kevesebb pénz jövőre? |
A versenytörvény módosítása előírja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának a megteremtésére köteles fordítani a befolyt bírság legfeljebb 25 százalékát.
Ebből legalább akkora összeget kell a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítani, amennyi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt kiszabott bírság aránya, a teljes bírság-összeghez képest.
A gyermekvédelmi törvény megteremti a családi napközi és a családi gyermekfelügyelet (bölcsőde-óvoda) intézményét. A családi napköziben legfeljebb 5, a gyermekfelügyelet keretében pedig 3 gyermek gondozható.
A pályakezdő fiatalok foglalkoztatási kedvezménye differenciálódik. Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők tb-járulékából a foglalkoztatás első évében a bruttó bér 10 százaléka, a második évben pedig 20 százaléka jár kedvezményként. A felsőfokú végzettségűek után a foglalkoztatás első 9 hónapjában jár a 10 százalékos, a következő 3 hónapban pedig a 20 százalékos kedvezmény.
A földtörvény kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a földvédelmi járulék negyedét kell csak megfizetni akkor, ha a földet az önkormányzat azért vonja belterületbe, mert olyan beruházás létesül ott, amely legalább 15 munkahelyet teremt.
A távhőszolgáltatás versenyképességéről szóló törvény kiegészül azzal, hogy a kormány nemcsak a távhő, hanem a lakossági gázfogyasztás támogatási szabályait is meghatározhatja.
Ha nem lenne válság, pozitív lenne az egyenleg
Eredménytelen volt az egyeztetés az OÉT-ben
2013 után lehet csak eurónk?
Reálbér csökkenés és növekvő munkanélküliség
250 milliárddal vágnak az önkormányzatok alá
A szociális rendszer összeomlásával számolnak
Magyar átlagbér: kétszázezren innen és túl
MTI