
A feszültséget az okozza, hogy Moszkva hosszú ideje nem engedi be a lengyel sertéseket az orosz piacra; emiatt a lengyel hízók jelentős része eladhatatlanná vált. Mára négymilliós sertésfelesleg halmozódott fel, amely más tagországokat áraszt majd el - Magyarország e szempontból az egyik legveszélyeztetettebb, mivel már tavaly is 500-600 ezer lengyel élő állat zúdult az itteni piacra. Ez az éves vágásszám 12-14 százalékát tette ki - írja a Világgazdaság.
Az Oroszországból kizárt lengyel hízók olcsón jelennek meg a tagállamokban. Ágazati források szerint a lengyel sertések 180-200 forintos kilogrammonkénti áron szerezhetők be, így lenyomják a magyar árakat is. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: a hazai állattartó vállalkozások ma már csak kilónként 230-240 forintot kapnak az élő állatokért, szemben a 260-270 forintos önköltséggel.
Gráf József személyesen figyelmeztette a meghatározó húsipari társaságok vezetőit, hogy cégük nem pályázhat eredményesen az uniós és a nemzeti fejlesztési támogatásokra, ha nem magyar alapanyagot dolgoz fel. A sertéstartókkal pedig a jövő héten arról egyeztet a tárca, hogy jöjjön létre olyan szervezet, amely összegyűjtheti és a termelők felé továbbíthatja a nagy feldolgozók heti vágási igényét. A minisztérium ettől azt reméli, hogy a gazdálkodók értékesítési biztonsága és a húsipar alapanyaghoz jutási esélye egyaránt javul.
Ágazati szakértők megkérdőjelezik, hogy e lépések átütő eredményt hozhatnak. Tóth István elmondta: ha valósak az orosz élelmiszer-biztonsági észrevételek, a magyar állat-egészségügyi hatóságoknak kellene szigorúbban fellépniük a lengyel importtal szemben.
Kritikus helyzetben a húsfeldolgozók
Brutális burgonyaár-emelés
Az elrettentés a célja az APEH-nek
Világgazdaság