Ismét változik a kötelező-váltás

A hétfőn elfogadott biztosítási törvény-módosítás után készül a kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet módosítása is, amely a korábbi biztosítás kötvényszámának megadását írná elő, és aki ezt elmulasztaná, azt automatikusan a legrosszabb fokozatba sorolná. Ez ellen tiltakozik a szakma egy része, de a PM ellenérvei is megfontolandók.

Jelenleg a gépkocsi tulajdonosának (üzembentartó) kötelessége, hogy biztosító váltáskor beszerezze a kárelőzményi (bónusz-málusz) igazolást. Amennyiben a szerződés megkötésekor ezt nem tette meg, akkor ideiglenesen A0 osztályba kell besorolni, és ha további 90 napig sem hoz igazolást a korábbi biztosítótól, akkor automatikusan M4 besorolást kap. (A besorolásoknál az M jel a málusz-osztályt jelenti, amely 4 fokozatú, míg a B jel a bónusz osztály, amely 10 fokozatú, a kettő között helyezkedik el az A0 - semleges - fokozat.)

Az év végi átkötéseknél az internetes alkuszok eddig is vállalták, hogy beszerzik az ügyfelek helyett a bónusz-málusz igazolást. Ezt - mint több alkusz is megerősítette az MTI-nek - a rendszám alapján tették, a biztosítók ugyanis ez alapján (is) tudják azonosítani az ügyfeleiket.

A parlament hétfőn elfogadta a biztosítási törvény módosítását, amelynek sürgős kihirdetését kérték a képviselők a köztársasági elnöktől. Ebben az szerepel, hogy az új biztosító is megkérheti a kártörténeti igazolást a korábbitól, és ez utóbbi biztosítónak az igénylést követő 15 napon belül ki kell adnia a dokumentumot. Ez kétségkívül ügyfélbarát szabály, de a szakma kevésbé tartja annak a végrehajtásáról készült rendelet tervezetét (ez a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 2004-ben született kormányrendeletet módosítja). Ebben - az MTI információja szerint - az szerepel, hogy az új szerződés megkötésekor (azért, hogy az új biztosító be tudja szerezni a kártörténetet a korábbitól) meg kell adni az előző biztosító nevét és a kötvény számát. Amennyiben ezt elmulasztja, M4 kategóriába kell besorolni.

A minisztériumi válasz kitért arra is, hogy a kormányrendelet szerint - ma is - igazolnia kell az üzembentartónak (például közúti ellenőrzés során) a kötelező biztosítás meglétét. Ezt - a biztosító választása szerint - vagy a kötvénnyel és a fizetési bizonylattal (csekkel) teheti meg, vagy pedig azzal a bizonylattal, amelyet a díjfizetések alkalmával küld a biztosító. Ez utóbbin is szerepelni kell a kötvényszámnak, tehát - elvileg - mindig kéznél van a kötvényszám.

Tóth Sándor, a Közlekedési Biztosító Egyesület értékesítési igazgatója hangsúlyozta, hogy egy szerződést több azonosítóval is ellátnak a biztosítók. Van száma az ajánlatnak, a szerződésnek, a kötvénynek. A kötvényszám kötelező megadása szerinte különösen annak hátrányos, aki több éve van egy biztosítónál, és átutalással vagy beszedési megbízással fizette a díjat (a csekken ugyanis szerepel a kötvényszám). Nekik - ha nem találják a kötvényt - meg kell kérniük a számát a korábbi biztosítótól, de addig a legkedvezőtlenebb M4 alapján fizetik az új díjat. Ez nem egy ügyfélbarát megoldás, így ő a rendszám alapú azonosítást és az A0 - ideiglenes - besorolást szorgalmazza.

A Magyar Biztosítók Egyesülete (MABISZ) hétfőn kapta meg a kormányrendelet módosítás tervezetét. Forgács Zoltán ügyvezető az MTI-nek elmondta, hogy az azonosításnak ezt a technikáját az informatikusok javasolták, az M4-be történő besorolásnak pedig az a magyarázata, hogy aki ettől jobb kategóriába tartozik, az úgy is igyekezni fog és megadja a szükséges adatokat, aki viszont amúgy is a legrosszabb fokozat szerinti besorolású, az nem tud vissza élni a lehetőséggel, hogy - ha ideiglenesen is, de - jobb besorolást nyerjen. Elmondta még, hogy a biztosítók adatcseréjét két technikával lehet megoldani. A jelenlegi rendszerek alkalmasak arra, hogy a biztosítók kétoldalú adatcserével küldjék egymásnak a kárelőzményi igazolásokat, de az is felmerült, hogy a MABISZ-ba telepítenek egy szervert, amelyen "átfordul" minden ilyen kérés és válasz.

A problémára a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya azt a választ adta, hogy kizárólag a rendszám és a szerződő neve alapján történő azonosítás esetén - a korábbi tapasztalatoknak megfelelően -  igen jelentős számban fordulnának elő tévedések (például névelírások, eltérő névhasználat  - özv., dr. stb. - vagy pedig időközbeni változások következtében). A tévedés kiküszöbölése az ügyfél számára lényegesen nagyobb adminisztratív terhet jelent, mint a kötvényszám megadása. Az A0 fokozatba történő besorolással pedig a málusz fokozatban lévő ügyfelek - téves adatközléssel - igen könnyen megszabadulhatnának kedvezőtlen besorolásuktól. A rendelet módosítása során a minisztérium a konkrét kérdésekről a MABISZ hivatalosan delegált képviselőivel folyamatosan egyeztetett.

Kötelező káosz: hogy megy ez külföldön?
Autós szivató: megbénult vizsgáztatás
Új terepen próbálkozik a KÖBE

MTI