Járai Zsigmond, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, a Sándor-palotában veszi át kinevezését a köztársasági elnöktől.
Az Országgyűlés december 13-án fogadta el a 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvényt, amellyel rögzítették: megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, új, háromtagú testület jön létre új jogosítványokkal. Az új szabályok szerint a Költségvetési Tanács a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll, titkárság nélkül.
A törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak. A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény szerint a Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tag vezeti a tanácsot.
Az egészségügyi törvényben rúgták ki Járai elődjét
Vajon mennyire lesz kritikus a kormánnyal szemben Orbán Viktor korábbi pénzügyminisztere? "Válságos gazdasági helyzetben kiválónak számítanak a jövő évi büdzsé már elfogadott fő számai" - nyilatkozta korábban a költségvetésről. |
Mivel azonban a törvény egy másik pontja ezt felülírva úgy rendelkezik, hogy a tag megbízatása addig tart, amíg Schmitt Pál köztársasági elnök nem jelöl új tagot a testületbe, Kopits akár még ma is a KT elnöke lehetne. Február 8-i hatállyal azonban lemondott tisztségéről és az ezzel kapcsolatos jogairól. A lemondás okaként Kopits György azt nevezte meg, hogy a személyével szembeni bizalom nyilvánvalóan megszűnt, valamint azt, hogy a december 31-e előtti Költségvetési Tanács és a január elsejétől működő új Költségvetési Tanács között semmilyen szempontból sincs tartalmi jogfolytonosság.
Járai a Költségvetési Tanácsról
Járai Zsigmond tagja az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultációt levezénylő testületnek is. |
A Költségvetési Tanács kapcsán 2010 decemberében Járai Zsigmond úgy vélekedett: csak a tanács apparátusa szűnik meg, maga a tanács megmarad. Ráadásul ez nem függ össze a költségvetési szigorral – az igazán lényeges a fegyelmezett költségvetési politika megtartása, erre pedig lehetőség lesz a KT apparátusa nélkül is – hangzott ek a beszélgetésben. Járai megjegyezte: egy kissé elfogult a témában, hiszen az ő véleménye már a KT alapításakor is az volt, hogy nincs szükség külön apparátusra a tanács körül, mivel a jegybankban és az Állami Számvevőszéknél is elemzik a költségvetést. A jövőben ezekre is támaszkodhatnak a KT küldöttei.
Valóban lehetnek kommunikációs hibák a kormányzat részéről - reagált decemberben kérdésre válaszolva Járai. Úgy vélte: ha a KT apparátusát valóban meg akarta szüntetni a kormányzat, azt rögtön a választások után kellett volna megtennie, nem pedig megvárni, míg a tanács bírálja a költségvetést, hogy aztán úgy tűnjön fel, mintha emiatt számolnák fel az apparátusát.
MTI, Privátbankár