.jpg)
Az MNB elnökének tájékoztatása szerint a monetáris tanács majdnem egyhangúlag döntött arról, hogy változatlanul 5,25 százalékon tartja az alapkamatot; a tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési és kamattartási javaslat is volt. Jó tesz az ország megítélésének, hogy a kormány ragaszkodik a hiánycélhoz, de Simor András szerint nem ártana egy olyan védőháló sem, amit egy IMF-hitelkeret biztosíthatna
.jpg)
A testület most az inflációs folyamatokat és a potenciális szintjétől tartósan elmaradó kibocsátást tekintve döntött a kamat szinten tartása mellett.
Az infláció várható alakulásával kapcsolatban továbbra is bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűzését - jegyezte meg a monetáris tanács üléséről kiadott közlemény.
A tanács megítélése szerint, bár 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Magyarország kedvezőtlen kockázati megítélése a piaci szereplők által érzékelt bizonytalanságot tükrözi - áll a közleményben.
| Magyarország számára védőhálót jelentene, ha úgynevezett elővigyázatossági hitelmegállapodást kötne az IMF-fel - válaszolta Simor András a hétfői tájékoztatón az MTI kérdésére. Egy ilyen típusú hitelnek, amíg azt nem hívja le az ország, csak rendelkezésre állási díja van, ami nem jelentős összeg - mondta a jegybank elnöke. Simor András, a kamatdöntés hátterét elemezve kifejtette: az elmúlt egy hónap alatt hullámzott Magyarország kockázati megítélése. Azt követően, hogy a nemzetgazdasági miniszter, majd a miniszterelnök is megerősítette, hogy a jövő évi államháztartási hiányt 3 százalék alatt kívánja meghatározni a kormány, az ország kockázati felára visszaállt a hónap elején mért szintre - tette hozzá. |
A magyar növekedési kilátásokat rövid távon a kedvező nemzetközi konjunktúra és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg. A gazdasági növekedés motorja idén az élénk külső kereslet. A bizonytalan jövedelemkilátások és a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése miatt a fogyasztási kereslet stagnál, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá a növekedéshez - állapította meg a testület.
A legfrissebb inflációs adat összhangban áll az augusztusi inflációs jelentés alappályájával a tagok szerint. A korábbi hónapoknál gyengébb árfolyam hatása a fogyasztói árakra egyelőre nem érzékelhető, azonban az élelmiszerárak emelkedése rövid távon erősödő inflációs nyomást okozhat.
Az inflációs jelentés lezárása óta publikált béradatok a vártnál kedvezőbbek. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a jelenleg visszafogottan árazó vállalatoknál felhalmozódott költségnyomás azonban emelheti az inflációt. Az inflációs cél teljesülése szempontjából továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások - fogalmaztak.
A jelenlegi alapkamat május óta van érvényben. A monetáris tanács legutóbbi, augusztusi ülésén megoszlott a tagok véleménye: négyen az 5,25 százalékos alapkamat tartására, ketten, köztük a jegybank elnöke 0,25 százalékos emelésre, egy tag pedig 0,25 százalékos kamatcsökkentésre szavazott.
Külföldi elemzők: nyugodtabb a jegybank, ketten meggondolták magukat
A kormány költségvetési retorikájának változása és a kedvezőbb globális kockázatvállalási környezet érezhetően enyhítette a magyar jegybank aggályait - kommentálták az MNB hétfői kamatdöntését londoni felzárkózó piaci elemzők.
A citybeli szakértők egyelőre fenntartották azt az alapeseti prognózisukat, hogy a belátható előrejelzési horizonton belül a jelenlegi, 5,25 százalékos szinten marad a magyar jegybanki alapkamat, de bizonyos különlegesen kedvező piaci folyamatok esetére nem zárták ki teljesen a kamatcsökkentés lehetőségét sem.
A forintnak az euróval és a svájci frankkal szembeni jelentős erősödése a TD Securities londoni szakértője szerint azt jelenti, hogy a kamatemelés "egyelőre halasztódik". Arra az esetre, ha a forint tartja erejét, és a politika "valós elkötelezettséget mutat" a költségvetési konszolidáció mellett, a TD Securities vezető stratégája nem zárja ki "egy végső", 0,25-0,50 százalékpont közötti kamatcsökkentés lehetőségét "valamikor 2010 végén". A ház alapeseti forgatókönyve azonban ez idő szerint változatlanul az, hogy az MNB irányadó kamata a belátható előrejelzési távlaton belül nem változik.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó piaci elemzői a hétfői MNB-kamatdöntés és Simor András jegybankelnök tájékoztatója után úgy vélekedtek, hogy a jövő évi államháztartási hiánycélról tett kormányzati bejelentések nyomán az előző jegybanki ülésen még kamatemelést pártoló két tag "meggondolta magát".
A ház közölte: alapeseti forgatókönyve változatlanul az, hogy az MNB "kiváró üzemmódban" marad 2011 első felének végéig, és a jövő év második felében fokozatos kamatemelésbe kezd.
MTI
Grönland jövőjével kapcsolatos tárgyalási szándékról számolt be az Axios, miután Trump a sziget stratégiai jelentőségét hangsúlyozta beiktatása előtt. 
