A Morgan Stanley bankcsoport citybeli befektetési és elemző részlege összességében derűlátó tanulmányt állított össze a feltörekvő piaci térségben kínálkozó idei részvénybefektetési lehetőségekről.
Abban a fejezetben azonban, amely azt taglalja, hogy milyen fejlemények késztetnék a céget ajánlásai "újragondolására", a felsorolt tényezők között szerepel Magyarország esetleges visszaminősítése a befektetésre nem ajánlott adóskategóriába, a nyugdíjreform visszafordítása és a közfinanszírozás fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak miatt.
A Morgan Stanley elemzése szerint a magyar nyugdíjrendszer átrendezése "nemigen nyerte meg a hitelminősítők tetszését". A ház felidézi, hogy amikor a Fitch Ratings karácsony előtt leminősítette Magyarországot, ehhez fűzött elemzésében azt írta, hogy a magyar kormány által kidolgozott költségvetési tervek "rossz irányúak" a további államháztartási konszolidáció szempontjából.
A Morgan Stanley Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal foglalkozó londoni közgazdásza, Pasquale Diana a ház csütörtöki elemzése szerint mindezek alapján "nem tartja kizártnak", hogy a hitelminősítők közül "legalább egy" a befektetési szint alá süllyeszti a magyar adósbesorolást. A cég vezető térségi elemzője szerint mindazonáltal "eltúlzott" lépés lenne Magyarország visszasorolása a "bóvli" adóskategóriába.
Ez utóbbi véleményt más nagy londoni házak is osztják.
Az RBC Capital Markets globális befektetési társaság a feltörekvő térség idei gazdasági kilátásairól Londonban nemrégiben kiadott előrejelzésében Magyarországról azt írta, hogy ha a magyar adósbesorolásokat a hitelminősítők a befektetésre ajánlott sáv alá rontanák, az "durva" lépés lenne, amelyet "nehezen lehetne igazolni". A cég szerint ugyanis Magyarország költségvetési pozíciója még mindig "jelentősen jobb" más EU-tagállamokénál, és az adósságállomány megújítása sem tűnik érdemi problémának.
A Morgan Stanley sem a csütörtökön ismertetett tanulmányában adott először hangot hasonló véleményének. A ház egyik korábbi, néhány hete összeállított felzárkózó piaci előrejelzése szerint Magyarország "nem érdemelné meg", hogy a hitelminősítők a "bóvli" kategóriába sorolják vissza, sőt a Moody´s Investors Service december elején bejelentett, egyszerre két fokozatú magyar osztályzatrontásának mértéke is "túlzás" volt.
A Moody´s december első hetében a befektetésre ajánlott kategória alsó határára, az addigi "Baa1"-ről a köztes "Baa2" kihagyásával "Baa3"-ra mérsékelte Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait, a magyar költségvetési helyzet hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos "növekvő aggodalmakra" hivatkozva.
Nem sokkal később a Fitch Ratings egy fokozattal, "BBB"-ről "BBB mínusz"-ra, vagyis szintén a befektetői ajánlású osztályzati sáv legaljára rontotta a magyar besorolást, egyebek mellett azzal indokolva a lépést, hogy a nyugdíjreform visszafordítása és a koherens középtávú költségvetési stratégia hiánya aláássa a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságába vetett bizalmat.
Magyarország szuverén adósságát mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő - Standard & Poor´s, Moody´s Investors Service, Fitch Ratings - a befektetési ajánlású "BBB/Baa" kategória alsó szélén tartja nyilván, egyaránt további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással.
A negatív kilátások kockázata az, hogy ha a Moody´s, a Fitch, vagy az S&P közül bármelyik is tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív - a piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - osztályzati kategóriába. Ez kötvényeladási nyomást is okozhatna, mivel sok alapkezelő - főleg nyugdíjalapok - számára kizárólag olyan kötvények vásárlása megengedett, amelyekre mindegyik hitelminősítő befektetési ajánlású osztályzatot tart érvényben, vagy legalábbis az adóskockázati besorolások átlaga eléri a befektetési szintet.
Jelenleg három EU-tagállamnak - Lettországnak, Romániának és Görögországnak - vannak nem befektetői ajánlású adóskockázati besorolásai. Görögország az egyetlen euróövezeti tagország, amelyre "bóvli" adósosztályzatokat tartanak érvényben a hitelminősítők.
MTI