A kutatóintézet legfrissebb előrejelzése szerint az éves átlagos infláció az idén 4,4 százalék lehet, alacsonyabb az augusztusban várt 4,7 százaléknál. Jövőre a fogyasztói árak átlagosan 4 százalékkal nőhetnek. A beruházások az idei 5 százalékos visszaesés után jövőre már 6 százalékkal nőnek az év egészében a kutatóintézet szerint. Az idén éves átlagban 9,8 százalék, év végén pedig - elsősorban a szezonális hatások miatt - 10,3 százalék körüli munkanélküliség várható Magyarországon - mondta Vértes András, a GKI elnöke a prognózist ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.
Vértes András hangsúlyozta: a foglalkoztatás mélypontja 2010 első negyedévében várható, a jövő év egészére azonban az ideivel megegyező, 9,8 százalékos munkanélküliséget várnak. A GKI előrejelzése szerint a lakosság reáljövedelme az idén 4-5 százalékkal esik vissza a munkanélküliség növekedése és a szociális kiadások szigorítása miatt, jövőre pedig a jövedelmek stagnálása várható. A magyar gazdaság 2010-ben az Európai Unió (EU) egészéhez hasonlóan stagnálni fog, ez azt jelenti, hogy a gazdaság egy plusz-mínusz egy százalékos sávban bővülhet vagy zsugorodhat, bár Magyarországon inkább egy kisebb csökkenés valószínűsíthető - fejtette ki Vértes András. Hozzáfűzte: az előző év azonos időszakához képest 2010 második félévétől várható szerény növekedés.
A GKI elnöke elmondta, hogy világszerte - így Magyarországon is - a reálfolyamatok javulását vetíti előre a konjunktúra- és tőzsdeindexek emelkedése, valamint a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának növekedése. Lényeges különbségek figyelhetők meg a válsághoz való alkalmazkodás stratégiáiban: míg Magyarország 2009-2010-ben a fogyasztás jelentős csökkentésével és a beruházási ráta megőrzésével reagál a válságra, addig az Európai Unió országaiban jellemzően stagnál a fogyasztás, miközben a beruházások zuhannak - fejtette ki Vértes András.
Kiemelte: a fejlett országokban legkorábban 2012-ben térhetnek vissza a gazdaságok a GDP korábbi szintjéhez, így valószínűleg egy ötéves, 2007-től 2012-ig tartó válságról beszélhetünk. A GKI elnöke a jövőre esedékes magyar választásokkal kapcsolatban elmondta: mivel a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot hajlandó finanszírozni, ezért a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg.
Magyarországon a lakossági hitelfelvétel zuhanása miatt a fogyasztás 6,7 százalékkal csökken 2009-ben a GKI szerint, míg jövőre stagnálást várnak. Eközben a lakosság megtakarítási hajlandósága látványosan, a GDP 5 százalékára emelkedhet 2009-ben, és 2010-ben is körülbelül ezen a szinten marad a nettó megtakarítási ráta.
Jövőre - az idei 5 százalékos mérséklődés után - a beruházások 6 százalékos növekedése várható, így visszatérve a 2008-as szintre. Az idei beruházás-visszaesést az európai uniós forrásokból finanszírozott, nagyrészt infrastrukturális beruházások fékezhetik - mondta Vértes András.
A külkereskedelemben 2009 egészére mintegy 4,5 milliárd euró aktívum várható, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg nagyjából egyensúlyban lesz. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mivel a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy a korábbi hitelek visszafizetésére fordítja. 2010-ben az áruforgalmi aktívum 3 milliárd euróra csökken az előrejelzés szerint, mivel jövőre még aligha emelkedő belföldi felhasználás mellett az exportnál legalább egy százalékponttal gyorsabb importnövekedés - 4 illetve 5 százalék - és némi cserearány-romlás várható.
A GKI a második félévre 270 forintos euró árfolyammal számol, és a jegybanki alapkamat további csökkentését várja. Utóbbit prognózisuk szerint a Magyar Nemzeti Bank év végére 6,5-7 százalék körüli értékre mérsékli. 2010 végére 6 százalék körüli alapkamatot, és éves átlagban 265 forintos euró árfolyamot vár a GKI.
A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73 százalékról 2009 végére 80 százalékra emelkedik, és 2010 végén is hasonlóan alakul. Az idei romlás főleg a GDP csökkenésével függ össze. Az infláció jövőre éves átlagban 4 százalék lehet, mivel az első félévben 5 százalék körüli érték az év végére 3 százalékra csökken.
2009-ben a költségvetés adó- és járulékbevételei mintegy 750 milliárd forinttal lesznek kisebbek a büdzsé tervezésekor feltételezettnél, miközben az államháztartás kiadásainál a költségvetési törvényhez képest 400 milliárd forint megtakarítás várható.
A magyar gazdaság 2010-ben egyensúlyi szempontból az európai középmezőny élére kerülhet, amely pozíció megőrzése esetén a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát - összegzett Vértes András.
Javított a beruházásokra vonatkozó idei előrejelzésén az Ecostat: 7,9 százalékos visszaesésre számítanak, noha júniusban még 11,4 százalékos csökkenést prognosztizáltak. A GDP-re vonatkozóan változatlanul 6,5 százalékos csökkenést jósol az idén a gazdaságkutató intézet, amely inflációs prognózisát a korábbi 4,9 százalékról 4,4 százalékra csökkentette - derül ki a társaság sajtótájékoztatójának írásos anyagából. Az intézet azt várja, hogy 2010-ben 4,1 százalékra mérséklődik a pénzromlás éves üteme.
Belyó Pál, a gazdaságkutató intézet főigazgatója budapesti tájékoztatóján elmondta: a hazai gazdaság idei mélypontját a második negyedévben érte el, amikor is az előző év azonos időszakához képest 7,5 százalékos volt a visszaesés. Az Ecostat prognózisa szerint 2009 harmadik negyedévében 7,2 százalék, a negyedik negyedévben pedig 4,5 százalék lesz az éves bázisú GDP csökkenés. Belyó Pál szerint jövőre megáll a visszaesés, az év egészére 0,1 százalékos csökkenést, lényegében stagnálást várnak.
Az Ecostat prognózisa szerint a lakossági fogyasztás 2009-ben 6,2 százalékkal csökken, az export 11,1 százalékkal, az import pedig 15,5 százalékkal zsugorodik. Az államháztartás várható GDP arányos hiánya az idén és 2010-ben is eredményszemléletben (ESA´95) 3,9 százalék lesz.
Az Ecostat az idei év végére 7 százalékos alapkamatot jelez előre. A kutatók szerint az alapkamat a jövő év végére 6 százalékra mérséklődik. Belyó Pál elmondta: a magyar gazdaság helyzetét nagyban befolyásolja az, hogy Németországban mikor indul meg a gazdaság fellendülése. A gazdaságkutató vezetője szerint jövőre mind a kivitel, mind a behozatal 1,6-1,6 százalékkal emelkedik.
Az intézet prognózisa szerint a forint árfolyama tartósan a 270 forint/euró szint körül lesz. Az inflációs nyomás tovább mérséklődik, emiatt a jegybanknak lehetősége lesz az alapkamat további csökkentésére, a világban azonban pont ezzel ellentételes folyamat, a jegybanki kamatok emelése várható - elemezte Belyó Pál.
A 2010-es költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: a tervezet szerint jövőre nagyjából az idei évinek megfelelő összeggel gazdálkodhat az állam, így a gazdaság élénkítésére az uniós forrásokat kell minél nagyobb arányban kihasználnia az országnak. Jövőre még kissé emelkedik az államadósság GDP arányos szintje, és eléri a 79,8 százalékot, de 2011-től folyamatosan mérséklődik ez az arány - fejtette ki.
A folyó fizetési mérleg deficitje idén várhatóan 2,9 milliárd euró lesz, 2010-ben az import újból megélénkül, így a folyó mérleg hiánya enyhén nő, mintegy 3 milliárd euró lesz. Kedvező forgatókönyv esetén, ha a szigorú költségvetési politika folytatódik, 2013-tól lehetőség nyílhat az euró bevezetésére is - mondta a főigazgató.
Parragh: ne emeljék a minimál bért!
Leminősítés olvasható ki a Fitch-jelentésből?
Csak pihenőt tart a felszámolási boom
Offshore-ízelítő: mit csinál az 1 százalék?
IMF-pénzek: Oszkó szerint jó lenne elszakadni
Bajnai New Yorkban csengethetett
Adókedvezmények: az irány jó, a hatás kérdéses
MTI