Jövő évi finanszírozás: deviza vagy forint?

2008-2010-ben a lehívott EU/IMF hitellel leginkább a forint finanszírozás mértékét csökkentette az állam. A devizakötvények kibocsátása ebben az időszakban megfelelt a lejáratoknak, az állomány nem csökkent. Ezzel szemben az ÁKK nagymértékű visszavásárlásai, csökkentett kibocsátásai jelentősen csökkentették a magyar államkötvények és DKJ-k mennyiségét.

Mivel a devizahitelek egyrészt alapvetően forint finanszírozást váltottak ki, másrészt a magyar hozamszinteken történő finanszírozás sokkal kedvezőbb a devizakötvénynél, ezért véleményünk szerint célszerűbbnek tűnik a hazai piacon bevonni a pótlólagos forrásokat, amennyiben a jegybanki tartalékpolitika és a hazai kötvénypiaci kereslet ezt lehetővé teszi.

Mennyi az annyi? – a forint és devizakötvények tényleges kamatterhe

A devizakötvény tényleges kamatterhe a nemzeti bank alapkamata megnövelve a devizakötvény kamatával és csökkentve a tartalékokon elért hozammal. A tartalékok alapvetően rövid lejáratú, 2-3 éves biztonságos állampapírokba vannak befektetve, amik hozamszintje 1-1,5 százalék között van jelenleg. Tekintve az MNB alapkamat 5,25 százalékos szintjét, a 10 éves euró kötvényünk 5,75 százalékos eurós hozamszintje 9,5-10 százalékos tényleges kamattehernek felel meg, szemben a 10 éves forint kötvény 7 százalékos tényleges költségével.

Végig kell tehát gondolni, hogy meddig célszerű a nemzetközi kibocsátásokat erőltetni, hiszen a forint forrásgyűjtés sokkal kedvezőbb forrásbevonási költséggel valósulhat meg. Amennyiben az állam csak kétmilliárd eurós kötvénykibocsátással tervezne és a forint (DKJ+kötvény) piacon finanszírozná az EU hitel lejáratát, a költségvetés hozzávetőleg évente 16,8 milliárd forintot spórolna, ami 10 éves lejárat mellett 168 milliárd forintos megtakarítást jelent.

Mi indokolhatja, hogy az állam viszonylag magas mértékben kíván devizaforrást bevonni?

Az egyik ok a jegybank tartalékpolitikája lehet, miszerint nem kívánatos a nemzetközi tartalékok jelenlegi szintjének csökkenése. Ezt a jelen helyzetben nem gondoljuk akadálynak, hiszen legalább az ÁKK devizabetétje felett az állam rendelkezik, így legalább annak mértékéig csökkenthető lenne a tartalék. Az állam megtehetné, hogy a devizabetétből törleszti az EU hitelt és megnövelt forintkibocsátásokkal a KESZ számlán tartja a 3 milliárd eurónak megfelelő biztonsági tartalékot forintban.

A másik ok lehet, hogy az ÁKK valószínűleg könnyebben megvalósíthatónak tartja a nemzetközi piacokon ekkora mennyiségű forrás bevonását, mert a hazai kötvénypiacot sérülékenyebbnek érzi. Egy 2 milliárd eurós kötvénykibocsátás megfelelő piaci hangulatban valószínűleg nem okozhat problémát és várhatóan erre lesz 2 jó alkalom az év során. Véleményünk szerint az elmúlt időszak trendje alapján a helyi piacokra nagyobb a külföldi befektetők érdeklődése, a magyar hozamok szépen csökkentek, míg az eurós papírjaink hozama emelkedett. Ráadásul történt ez úgy, hogy idén csak januárban bocsátott ki az ÁKK devizakötvényt, folyamatos forintkibocsátások mellett. Egy esetleges leminősítés is sokkal negatívabban érintheti a devizás papírjaink hozamait is az eltérő befektetői kör miatt. A 3 százalékos finanszírozási előny is a forintkibocsátások mellett van - derül ki az ING Alapkezelő sajtóközleményéből.

Privátbankár