Az idei év rossz pénzügyi számai csak jövőre jelenhetnek meg a céges minősítésekben, nagy lesz a baj 2010-ben is - állítja a Coface Hungary országigazgatója
Az idei év rossz pénzügyi számai csak jövőre jelenhetnek meg a céges minősítésekben, azok alapján pedig vélhetően még több vállalkozás kerül rosszabb kategóriákba - állítja a Coface Hungary országigazgatója
Az idei év rossz pénzügyi számai csak jövőre jelenhetnek meg a céges minősítésekben, azok alapján pedig vélhetően még több vállalkozás kerül rosszabb kategóriákba. Ez a folyamat az általában alultőkésített közép-kelet-európai vállalkozásoknak egyáltalán nem kedvez, míg a tőkeerős multinacionális cégek tovább erősödhetnek.
Az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a közép-kelet-európai cégeknek száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól, állítja Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. A céges pénzügyi kockázati tényezők miatt közép-kelet-európai országok cégeinek átlagosan 45 százalékát közepesen kockázatosnak, vagy kockázatosnak minősítette a Coface a 2007 és 2009 közötti időszakban.
A helyzet azonban 2009-ben érezhetően romlott, annak ellenére is, hogy az idei évben még csak részeredmények kerültek nyilvánosságra. Ezek alapján látható, hogy a 2007-es lengyel 33,07 és a szlovák 36,99 százalékos kockázatos kategória 2009-re 42,44 illetve 49,68 százalékos értéket ért. Magyarország ugyan képes volt javítani a 2007-es adatához képest, azonban azt is látni kell, hogy hazánk volt az egyetlen ország, ahol a kockázatos cégek aránya folyamatosan 50 százalék felett volt, állítja Dercze. Hozzáteszi, hogy a magyar adatok azért nem romlottak a 2007-es adatokhoz képest, mert a 2005-2006-os megszorítások miatt 2007-ben már eleve igen rossz, 54,46 százalékos adatokkal szembesülhettünk. Ehhez képest a 2009-es 51,86 százalék csak relatíve számít jónak, a régióban továbbra is a legrosszabb érték.
A jövőt illetően a Coface országigazgatója további romlásra számít. „A jövő év közepén kerülnek az adatbázisokba a gyenge 2009-es eredmények, amelyek vélhetően még rosszabb besorolást okoznak számos ország vállalkozásainál. A közép-kelet-európai régióban a kockázatosnak minősített cégek arányának átlaga mindenképpen 50 százalék fölé megy, ami tulajdonképpen trendfordulót jelez: akkor lesz először magasabb a problémás cégek aránya, mint a megbízhatóké”. Hozzáteszi, hogy az adatok Nyugat-Európában is romló tendenciát jeleznek, ott azonban az arányok 10-15 százalékkal jobbak, már csak a pozitívabb országkockázati értékek miatt is.
Dercze szerint a gyatra 2009-es eredmények komoly problémát okozhatnak 2010-ben. „A 2009-es évben nagyon sok cégnek stagnál, vagy csökken az árbevétele, sok lesz a veszteséges cég is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás. A scoring (értékelő) rendszerek ezt negatívan értékelik, így sokan a korábbinál rosszabb besorolást kapnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos szállítóknál ’feketelistára’ kerülhetnek és banki hitelekhez is sokkal nehezebben juthatnak hozzá” – mutat rá az országigazgató. Hozzáteszi, hogy ez egy rendkívül ellentmondásos helyzet: amikor éppen beindulna a gazdasági növekedés, akkor jönnek meg a rossz adatok, és ez a minősítéseken keresztül egyfajta rendszerszerű féket jelenthet a gazdaságra. Hozzáteszi, hogy ez nem egy szándék-, hanem rendszerszerű folyamat, azaz számos szállító vagy hitelező csak a besorolások alapján szolgáltathat a céges előírása alapján.
Dercze úgy látja, hogy a vállalatoknak újra kell gondolniuk a hitelkockázati előírásaikat, ami által viszont nagyon kellemetlen helyzetbe szorulnak. Ha lazít, akkor fokozott kockázatot vállal, ha nem, akkor pedig a kilábalás és a fejlődés esélyét mulaszthatja el. Szerinte ebből a helyzetből azok a vállalatok kerülhetnek ki győztesen, akik továbbra is erős pozícióban vannak, vagy olyan multinacionális cégek leányvállalatai, amelyeknek nem romlik úgy a minősítése. Ez azonban azt jelentheti, hogy megint azok a kelet-közép-európai vagy magyar kkv-k kerülhetnek veszélybe, amelyek végigküzdötték a válságot, de közben meggyengültek. Ez egy valós kockázat, amire figyelni kell, mert az erősebbek pozíciói tovább erősödnek, a gyengéké gyengülnek, figyelmeztet Dercze. Hozzáteszi, hogy még ez a helyzet is tovább romolhat, ugyanis átlagosan a mérlegfőösszeg 30 százaléka vevőkövetelés; ez az arány gyártóknál kisebb, kereskedőknél lényesegesebben nagyobb. Amikor a banki hitelezést visszafogják, akkor a vállalkozások a legegyszerűbb „hitelezési” módszerhez folyamodnak: inkább lassítanak a szállítói kifizetéseken. Ez azonban tovább ront a besorolásukon, és így még több partnert veszíthetnek.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az idei év rossz pénzügyi számai csak jövőre jelenhetnek meg a céges minősítésekben, nagy lesz a baj 2010-ben is - állítja a Coface Hungary országigazgatója .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
