Júniusig fizetnek a vörösiszap károsultjainak

Magyarország újkori történetének legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófája következtében tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi kárt több tízmilliárd forintra becsülik.

Bakondi György azt mondta: a kárfelszámolásban és helyreállításban az elmúlt fél évben rendkívül intenzív munkát végeztek, és június végéig - ahogy a kormányhatározat is előírja - minden kárt szenvedő családot kártalanítanak. A főigazgató közölte: azoknak a családoknak, amelyek házát lakhatatlanná tette a vörösiszap, és kártalanításként új lakást kértek a kolontári és a devecseri lakóparkban, már elkezdték új otthonaik építését. A mintaház már elkészült, és június végéig mindegyik épületet átadják. Kolontáron 21, Devecserben 87 ház épül. A veszprémi kisvárosban, Devecserben a lakhatatlanná vált házak 40 százalékát már elbontották.

A kormánybiztos tájékoztatása szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szerződést, az ingóságokért fizetendő kártérítésről szóló szerződések, valamint a vállalkozók kártalanítási szerződésének megkötése viszont még folyamatban van. A mezőgazdasági külterületek és a Torna-patak mentesítése még tart, eddig mintegy 100 hektáron fejeződött be a vörösiszap összegyűjtése. Bakondi György elmondása szerint a sérült tározót még nem tudták teljesen lezárni, de a már megépített védőgátak megfelelő biztonságot nyújtanak az ott élőknek.

A timföldgyár száraztechnológiára történő átállásával csökkent a térség veszélyeztetettsége, és a szennyezőanyag tárolása is könnyebb lesz. A cég a veszélyhelyzet fennállásáig, de legkésőbb két évig állami felügyelet alatt működhet továbbra is - mondta az altábornagy, aki rendkívül fontos feladatnak nevezte, hogy a cég tovább működjön, ugyanis hatezer embernek nyújt megélhetést és biztos munkát. Az altábornagy közölte: a katasztrófa egyéves évfordulóján csak az akkor avatandó kolontári emlékhely és a devecseri emlékpark emlékeztet majd a történtekre.

Utalt arra is, hogy lezárult a katasztrófavédelmi törvény társadalmi vitája, és hamarosan az Országgyűlés elé kerül a javaslat. A rendelkezés szerint a veszélyes anyaggal foglalkozó vállalatok bevételük 0,1 százalékát kötelesek lennének befizetni egy katasztrófavédelmi alapba, egységes iparbiztonsági hálózatot hoznának létre, új alapokra helyeznék a veszélyhelyzetek kezelésénél az állami feladatokat, és az irányításban az állam nagyobb szerepet kapna.

MTI