.jpg)
"Ha a következő MNB előrejelzések azt mutatják, hogy az inflációs cél a következő 6-8 negyedéves időtávban teljesül, az kijelöli a kamatdöntések irányát" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a törékeny befektetési környezet és a hazai kockázatok nem tesznek lehetővé nagy kamatcsökkentéseket. "Amíg a világpiacon turbulencia uralkodik, egy merész (kamatcsökkentő) lépés nem lenne tanácsos" - vélekedett a bankár.
Az MNB utoljára júniusban csökkentette az alapkamatot, 25 bázisponttal, 7,75 százalékra. A Monetáris Tanács augusztus 27-én vitatja meg a negyedéves inflációs jelentést és tartja egyben következő kamatdöntő ülését.
Bihari szerint az MNB értékeli az inflációs várakozások növekedésének kockázatát, amely az élelmiszerárak emelkedéséből eredhet. A Reuters ezzel kapcsolatban rámutat, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a múlt héten a tavaszi fagyok és a nyári aszály nyomán akár 15-20 százalékos élelmiszerár-emelkedést is elképzelhetőnek tartott, és utalt arra, hogy néhány termék forgalmi adóját esetleg csökkenteni lehetne egy ennél magasabb áremelkedés ellensúlyozására.
Bihari úgy véli, hogy a kormánynak nem szabad kockára tennie az adórendszer kiszámíthatóságát az élelmiszerárak emelkedése miatt, amely egyszeri esemény lesz és - véleménye szerint - nem lesz hosszú távú hatása az inflációra.
A háztartások inflációs várakozásai mostanában csökkentek, a kiskereskedelmi forgalom is esett és az ipari termelési növekedési irányzata a júniusi felfutást követően lassulást mutat. Ezek a tényezők Bihari szerint azt jelzik, hogy a keresletoldali inflációs nyomás enyhül, megalapozatlanok voltak az aggodalmak, hogy a vártnál kevésbbé fogják vissza a fogyasztást a kormány intézkedései az államháztartási hiány csökkentésére.
Klimatizál a jegybank: tovább hűtenék az inflációs várakozásokat (hanganyag)
Simor: Marad a sáv
Az alapkamat a monetáris tanács hímestojása
MTI