Kamatemelés: határ a februári megszorító csomag?

Az elemzők az inflációs gyorsulásnak tulajdonítják a jegybanki kamatemelést, mely nem okozott nagy meglepetést a piacokon. Hogy az emelési ciklus hol érhet véget, azt nagyban befolyásolja a kormány februárban bejelenteni tervezett intézkedéscsomagja és az ígért 600 milliárdos lefaragás.

A piaci várakozásnak megfelelően 25 bázisponttal emelte az irányadó rátát a jegybank. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a további kamatdöntéseket leginkább a februári intézkedés-csomag piaci fogadtatása befolyásolja majd, amennyiben az kedvező lesz, a márciusban felálló új összetételű monetáris tanács a kamatok mérséklésére voksolhat.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint is elsősorban a vártnál magasabb decemberi infláció volt a fő érv a kamatemelésben, és ez háttérbe szorította a többi tényezőt, amelyek az emelés ellen szóltak. Szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy a jegybank így próbált kicsit hatni az év eleji bér- és ármegállapításokra.

Az elemző úgy véli, minél magasabbra tolják most a kamatot, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a márciusban felálló új összetételű tanács legalább részben visszafordítja ezt a folyamatot, feltéve, ha a piacok ennek teret engednek. Megjegyezte, hogy a következő döntés február végén lesz, még ugyanezzel az összetétellel. A kamatdöntő sajtótájékoztatón a Privátbankár.hu kérdésére válaszolva Simor András jegybankelnök cáfolta, hogy a mostani döntésnek köze lett volna a tanács megváltozó összetételéhez.

A CIB Bank jelenlegi előrejelzése az év folyamán még kétszer 25 bázispontos kamatcsökkentést feltételez március után. Ez azonban Barta György szerint csak akkor valósulhat meg, ha a februári reformcsomag megelégedettséggel tölti el a piacokat, például ha az intézkedésekkel valóban meg lehet takarítani az ígért 600 milliárd forintot. Mindez kedvezően hathat a forint árfolyamára, illetve a forint eszközökre nézve, így teret engedhet a kamatcsökkentésnek. Ellenkező esetben - ha az intézkedések csalódást keltenének, esetleg leminősítésekre is sor kerülne - akkor nem lesz mód a csökkentésre.

LONDON: HITELES REFORMCSOMAG KELL "Az MNB nem robotpilóta" Ha a magyar kormány februárban hiteles strukturális reformcsomagot terjeszt elő, szünetelhet, vagy akár le is állhat a jegybank kamatemelési ciklusa - jósolták londoni felzárkózó piaci szakértők az MNB hétfői - a citybeli elemzői körben általánosan várt - újabb negyed százalékpontos kamatemelése után. Több elemző szerint az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható változások is a szigorítási folyamat leállása mellett szólnak, bár ebben nem mutatkozik teljes egyetértés a londoni szakértők között. A hétfői kamatemelés és Simor András bankelnök sajtótájékoztatója után adott kommentárjukban a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői úgy fogalmaztak, hogy az MNB "nem robotpilóta üzemmódban" működik, vagyis nem fog minden monetáris tanácsi ülésén kamatot emelni. A ház szakértői szerint lehetséges, hogy a magyar jegybank a következő kamatdöntő értekezleten már változatlanul hagyja alapkamatát, különösen abban az esetben, ha a kormány "piacbarát" költségvetési konszolidációs csomagot jelent be február közepén. A Morgan Stanley londoni elemzői felhívták ugyanakkor a figyelmet az inflációs kockázatra, mondván: hacsak nem lesz "drámai változás" a kívülről érkező inflációs nyomásban, "nagyon nehéz elképzelni", hogy a következő - márciusban esedékes - jegybanki inflációs jelentés "biztatóbb lenne" az eddigieknél. A cég szerint ezért a márciusi monetáris tanácsi ülésen ismét napirendre kerülhet egy újabb kamatemelés. A Morgan Stanley szakértői hétfői kommentárjukban "túlságosan leegyszerűsítőnek" minősítették azokat a véleményeket, amelyek szerint a monetáris tanács tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható márciusi változás után nem lesz több MNB-kamatemelés, mivel valószínűleg "galambok" - vagyis enyhítéspárti új tagok - csatlakoznak a tanácshoz. A cég elemzői szerint az ehhez hasonló feltételezések a múltban gyakran "igen tévesnek" bizonyultak. Ezért a Morgan Stanley nem lát okot arra, hogy módosítsa az idén még 0,75 százalékpontnyi, további magyarországi kamatemelést - és így 6,75 százalékos év végi kamatszintet - valószínűsítő előrejelzését - közölték a ház szakértői. Ezzel a véleménnyel azonban más londoni elemzők nem értenek egyet. Az RBC Capital Markets nevű globális befektetési társaság londoni részlegének vezető felzárkózó piaci elemzője, Nigel Rendell a hétfői MNB-kamatemelés után adott kommentárjában úgy vélekedett, hogy a magyar jegybank alapkamata várhatóan a most elért 6 százalékon tetőzik. Rendell véleménye szerint a jövő hónapban lejáró mandátumú monetáris tanácsi tagok utódai - akiket várhatóan a parlament nevez ki - valószínűsíthetően "nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra emelkedett". A szakértő szerint jóllehet Simor András MNB-elnök hétfőn megjegyezte, hogy a monetáris tanácsban várható változás nem volt tényező a mostani kamatemelésében, "a piac ezt nyilván kétkedéssel fogadja". Az RBC Capital Markets vezető londoni felzárkózó piaci elemzője szerint - függően az új monetáris tanácsi tagok nézeteitől - akár egy idei kamatcsökkentés lehetőségét sem lehet kizárni.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzserének véleménye szerint is rossz decemberi inflációs adat volt a döntő érv az újabb szigorítás mellett. A tavalyi év utolsó havi inflációs adata arról tanúskodott, hogy az áremelkedés nemcsak a gyorsuló élelmiszer- és üzemanyagáraknak köszönhető, decemberben ugyanis szokatlanul nagyot drágultak a ruházkodási cikkek, és a piaci szolgáltatások árai.

A jegybank részéről azért is indokolt az év eleji szigor, mert a magánszektor béralakulásában, árazásában kulcsfontosságúak az első hónapok. Jó, ha az MNB demonstrálja, hogy nem tolerál a célnál magasabb drágulási ütemet - fejtette ki.

Bebesy Dániel szerint a kormány februárra ígért bejelentései kulcsfontosságúak lehetnek, jelentős hangulati változást, forinterősödést idézhetnek elő, kedvező fordulat esetén így elmaradhatnak a további emelések. Értékelhető kiadási lefaragások hiányában ugyanakkor tovább nő az esélye annak, hogy Magyarországot bóvli kategóriába sorolják. A márciusban kinevezendő új monetáris tanács tagok működése is rendkívül fontos lesz, esetleges erőltetett kamatvágások mind a forint árfolyamában, mind az alapkamat mértékében nagy kilengéseket okozhatnak.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője jelezte: a kamat emelése és a szinten tartása mellett is szóltak érvek, de cége főként a tanácstagok nyilatkozatai alapján úgy vélte, elmarad az emelés.

Az elemző a jövőt illetően kifejtette: a monetáris tanács februári döntése a kormány februárra ígért reformcsomagjától függ. Ha ez a csomag a piacok számára megnyugtató lesz, azaz a tervezett intézkedések stabilan alacsonyan tudják biztosítani a magyar államháztartási hiány alakulását, akkor a januári volt a kamatemelési sorozat utolsó állomása - fűzte hozzá.

Török Zoltán márciustól nem számít további kamatemelésre. Úgy vélte: ha lehetőség lesz rá, akkor Magyarországon elindul a kamatcsökkentések sorozata.

Felhívta a figyelmet, hogy márciustól új összetételű lesz a monetáris tanács, ez "új korszakot nyit a monetáris politika történetében Magyarországon". Az új tanács külső tagjait a kormánypárt jelöli majd, ők pedig vélhetően nem állnak majd a kamatemelés pártján, legalábbis csak akkor, ha nagyon indokolt lesz - közölte.

MTI