Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Bérleszorítással vádolják egymást - de főleg a lengyeleket - a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai munkavállalók
Bérleszorítással vádolják egymást - de főleg a lengyeleket - a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai munkavállalók, áll egy átfogó, Londonban ismertetett tanulmányban, amely szerint a keleti dolgozók erősen előítéletesek is egymással, valamint a brit társadalom kisebbségeivel szemben.
A Joseph Rowntree Foundation nevű, társadalmi konfliktusok kutatására szakosodott alapítványi szervezet terjedelmes felmérése szerint igen gyakori, hogy a Kelet-Európából érkezők még saját nemzetük más bevándorlóival sem hajlandók együtt dolgozni, és sokszor a legdurvább előítéletes jelzőkkel illetik honfitársaikat is.
A többezer interjú alapján összeállított jelentés idéz például egy bolgár elektromosipari alkalmazottat, aki "koszos falusiaknak" nevezte a Nagy-Britanniában dolgozó többi bolgárt. Egy lakásfelújításokkal foglalkozó lengyel szerint aggasztó, hogy a "többi" lengyel "túl könnyen" bejuthat az országba. Az illető "Lengyelország legócskább söpredékének" nevezte a brit munkapiacon dolgozó lengyeleket, akik szerinte "pályaudvarokon alszanak és lopnak". Egy litván azt mondta a felmérés készítőinek, hogy soha nem dolgozna más litvánoknak, mert nem bízik bennük. "Nincs értelme még segítséget sem kérni tőlük ... azok olyan poszt-szovjet emberek", tette hozzá.
A jelentés kimutatta azt is, hogy a Kelet-Európából érkezők gyakran egyáltalán nincsenek felkészülve a brit társadalom sokszínű nemzetiségi összetételére, és súlyosan előítéletesek a fogadó ország etnikai kisebbségeivel szemben. Az interjúk során elhangzott kijelentések között volt például, hogy az ázsiai származású britek "koszos emberek", "soha nem tartják meg az ígéreteiket", "nem fizetik ki az elvégzett munkát".
Egy lengyel gyermekfelvigyázó, aki cigány családhoz került, csodálkozásának adott hangot, hogy alkalmazói "cigány létükre milyen rendesek".
Volt olyan válaszadó, aki bevallotta: mielőtt Nagy-Britanniába érkezett, fogalma sem volt arról, hogy ott "fekete emberek" is élnek, és a felfedezés "katasztrofális" hatással volt rá, mivel életében addig "legfeljebb két-három" feketét látott. Az illető "rémálomnak" nevezte, hogy feketékkel kell egy országban élnie, sőt szót is kell velük váltania. Bevallotta: figyelmeztették, hogy ne használja a "néger" szó angol megfelelőjét (negro; ez a kifejezés a brit-angolban rendkívül durva sértés, nyilvános használata akár rendőrségi eljárást is eredményezhet).
A külföldi munkavállalók a többségi brit társadalommal sem túl elégedettek: 40 százalékuk úgy véli, hogy a britek egyenrangúként kezelik őket, de 30 százalékuk úgy érzi, hogy nem. Ennek dacára az ott dolgozók majdnem egynegyede maradni akar hosszabb távon is, érkezéskor csak 6 százalékuk nyilatkozott így.
A felmérés kimutatta azt is, hogy a kelet-európai EU-munkavállalók sokszor egymás alá ígérve igyekeznek munkához jutni, ami szintén súlyos konfliktusok forrása. Ez főleg a lengyeleket érinti, akik a többi keleti EU-országból érkezők beszámolói szerint gyakran óránként 2-2,50 fontért - a hivatalos brit minimálbér feléért - is elvállalnak munkákat. Ezt most már a brit munkaadók is általános hivatkozási alapként használják, amikor például 6 fontos órabért kérő keletieket elutasítanak.
A megkérdezettek egybehangzóan bérleszorító hatásúnak nevezték a lengyelek magatartását; sokuk szerint a lengyeleket ezért "mindenki gyűlöli" a kelet-európai munkavállaló közösségben.
A jelenségre már más londoni elemző házak is felfigyeltek. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU-bővítés gazdasági utóhatásairól nemrégiben közölt elemzésében azt írta: csak a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben nem okozott kimutatható bérinflációs nyomást.
A brit belügyminisztérium épp a múlt héten tette közzé legfrissebb összesítését a kelet-európai EU-tagállamokból érkezők számáról. Ebből kiderült, hogy továbbra is tízezrével áramlanak a munkavállalók a brit munkapiacra az EU-ba 2004-ben felvett kelet-európai tagállamokból. Az összegzés szerint csak az idei első negyedévben 49 ezer új munkavállaló adott be állásbejegyzési kérelmet a nyolc kelet-európai országból, jórészt ugyanannyi, mint a tavalyi azonos időszakban.
A friss statisztika szerint a 2004. májusi bővítés óta - idén március végéig - összesen 630 ezren jelentkeztek az akkor felvett kelet-európai országokból nagy-britanniai munkavállalásra, jóllehet a brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós munkavállaló érkezik Kelet-Európából.
Az új belügyminisztériumi adatok szerint a tavaly egész évben jóváhagyott, csaknem 228 ezer munkavállalási bejegyzési kérvényből hétezret adtak be magyarok; ez 4 százaléknál is kisebb arány. A lengyel bejegyzések száma ugyanabban az évben meghaladta a 162 ezret.
A legújabb felmérések szerint ugyanakkor a lengyelek sem elégszenek meg most már bármilyen munkával. Az idénymunkások toborzásával foglalkozó egyik legnagyobb brit cég, a Fruitful Jobs illetékese a The Guardian című napilapnak elmondta: Nagy-Britanniában az idei évadban hiány fenyeget a hazai termésű primőrökből, mert most már a lengyelek sem jelentkeznek gyümölcsszedésre. Ezt megerősítette a Brit Gazdaszövetség (NFU) szóvivője is, mondván: a kelet-európaiak hazai életszínvonala "gyorsabban nőtt, mint azt bárki gondolta volna ... ezért inkább otthon maradnak".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Bérleszorítással vádolják egymást - de főleg a lengyeleket - a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai munkavállalók .jpg)
.jpg)
A cég 60 országban forgalmazza termékeit. 
