Kelet-Közép-Európa: jönnek a szép idők?

Az elemzők ezért azzal számolnak, hogy a jelenleg tisztán exportvezérelt gazdasági talpra állás kiegyensúlyozottabbá válik. Ezen túlmenően a fenntartható megtakarítási ráták és a nettó hitelfelvevői/hitelezői pozíciók a várakozások szerint csökkentik Kelet-Közép-Európában a gazdasági növekedés sebezhetőségét az elkövetkezendő években.
 
Az elemzés szerint a külkereskedelem 2008 végén és 2009 során bekövetkezett visszaesése az exportorientált országokat, így Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot érintette leginkább. Miután elérte a mélypontot 2009 első negyedévében, számos kelet-közép-európai országban az export az elmúlt hónapok során kétszámjegyű éves növekedési ütemet tudott felmutatni, s ezzel pillanatnyilag a gazdasági talpra állás fő pillérének számít.
 
Annak ellenére, hogy Kelet-Közép-Európában jóval magasabb nominális növekedési értéket mérnek, mint más fejlett gazdaságokban, az euróban számított egy főre eső GDP még mindig messze elmarad a fejlett országokétól, hiszen euróban számolva (és a piaci devizaárfolyamokat alapul véve) az euróövezeti átlagnak mindössze egyötödét, jobb esetben felét teszi ki. 

„A kelet-közép-európai országok alacsonyabb árszínvonalát figyelembe véve (ami kiváltképp a szolgáltatási szektorban szembetűnő), a vásárlóerő-paritásos egy főre eső GDP-vel mért jövedelem az EU-átlag mintegy 50-80 százalékára tehető. Tehát a reáljövedelmi konvergencia sokkal nagyobb léptékben halad előre és kevésbé változékony, mint a nominál-GDP (piaci devizaárfolyamon számolva”) – jelentette ki Juraj Kotian.
 
A foglalkoztatás mintegy 1-4 százalékkal zsugorodott Kelet-Közép-Európában (kivéve Lengyelországot, ahol még növekedett is 2009-ben). A szezonális hatásoktól megtisztított foglakoztatási adatok máris a stabilizálódás irányába mutatnak, azonban éves összevetésben a foglalkoztatottság visszaesése várható 2010-ben (az átlagot tekintve).

A fajlagos munkaerőköltség a kelet-közép-európai államokban jóval az EU-átlag alatt van, a foglalkoztatottsági ráta pedig növelhető a lakosság bizonyos csoportjait a munkaképes rétegből kizáró korlátok felszámolásával (Magyarország, Románia) - írja az elemzés.
 
A GDP mintegy 65 százalékára rúgó elkölthető jövedelem az elmúlt időszakban komoly visszaesést mutat a növekvő munkanélküliség és az egyéb jövedelmek (bérbe adás, nyereség, kamatjövedelem) zsugorodása miatt. Az Erste Group elemzői azzal számolnak, hogy az elkölthető jövedelem 1-2,5 százalékkal bővül jövőre. Romániában, ahol a kormány ambiciózus megszorító intézkedéseket fogadott el, az elkölthető reáljövedelem növekedése jövőre is a negatív tartományban marad az erősödő infláció miatt.
 
A háztartások fogyasztása számos országban azért zuhant mélyebbre az elkölthető jövedelem dinamikájánál, mert a háztartások az elkölthető jövedelmükből a nem a fogyasztásra szánt részt megtakarításaik növelésére fordították – jelentette ki Juraj Kotian.

Privátbankár