Egy csütörtöki sajtóbeszélgetésén Lakatos Judit főosztályvezető elmondta: a háztartási naplók alapján készült táblázatokból kiderül, hogy az élelmiszerek részaránya 2000 és 2007 között 29,1 százalékról 23,9 százalékra csökkent a kiadásokban. Ugyanakkor a lakásokhoz kötődő szolgáltatásoké - víz, villany, gáz - 18,5 százalékról 21,6 százalékra emelkedett, közlekedésre, szállításra a 2000-ben mért 10,6 százalék helyett már a kiadások 11,9 százaléka jutott 2007-ben.
A családok kiadásait 800-as mintán figyeli folyamatosan a KSH.
Hosszabb időtávot vizsgálva kiderül, hogy az élelmiszerfogyasztás mennyiségben 2000 és 2006 között egy százalékkal csökkent, ugyanakkor hírközlési termékekből és -szolgáltatásokból 224 százalékkal nőtt a fogyasztás.
A népesség legszegényebb egytizede a jövedelme harmadát költi élelmiszerre, míg a leggazdagabb egytized ennek csak a felét. Lakásfelszerelésre a szegények a jövedelmük 3,5 százalékát, míg a gazdagok 5,7 százalékát fordítják.
Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, Ön mire költené a banki tőkeemelésre szánt 300 milliárdos vésztartalékot? Szavazzon! |
A legszegényebbek jövedelmének 48 százaléka származik munkából, 52 százaléka társadalmi jövedelem (segély, illetve juttatás). A leggazdagabbak jövedelmének nyolctizede származik munkából. A 2006-os adatok alapján a leggazdagabb egytized tagjai egy főre számítva évi 1,8 millió forintból éltek, míg a legszegényebbek 300 ezer forintból.
Az egy főre jutó létminimum érték 2005-ben egy kétgyermekes családnál havi 40.896 forint volt, ez mintegy 20 százalékkal 48.047 forintra nőtt 2007-re. Az egész családra vetítve a havi létminimum értéke 163 ezer forintról 192 ezerre emelkedett.
A szegény embert is védeni kell, nemcsak a bankot
Havi 192 ezerből tud kijönni egy négytagú család
A szülők irigysége tönkreteszi a gyerekeket
MTI