Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Az eladásra kerülő önkormányzati bérlakásoknál az önkormányzatok határozhatnák meg a fizetési feltételeket -ez is szerepel az Országgyűlés honlapján olvasható lakhatási törvényjavaslatban
A társasházak felett az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet, az eladásra kerülő önkormányzati bérlakásoknál pedig a törvény helyett az önkormányzatok határozzák meg a fizetési feltételeket - egyebek mellett ezek az új szabályok is szerepelnek az Országgyűlés honlapján olvasható lakhatási törvényjavaslatban.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban még múlt évben elkészült a lakáskódex, de "nem fért bele" az őszi jogalkotási programba. Így Molnár Gyula Budapest XI. kerületének polgármestere, szocialista parlamenti képviselő vállalta fel, hogy - képviselői indítványként - az Országgyűlés elé terjeszti azt. A képviselők azonban csak a tavaszi ülésszak elején döntenek arról, hogy tárgysorozatba veszik-e a törvényjavaslatot.
A magyarországi 4 milliós lakásállománynak mintegy fele társasházban található, illetve szövetkezeti formában birtokolják (40-45 százalékra tehető a társasházakban lévő, és 8 százalékra a szövetkezeti lakások aránya). Jelenleg három külön törvény foglalkozik a lakásokkal, ezek: a társasházi, a lakásszövetkezeti, továbbá a bérlettel, eladással foglalkozó jogszabály.
A szóban forgó törvényjavaslat ezt a hármat fogja egybe, az indoklásában lakhatási törvénynek nevezve azt, de a minisztériumi zsargonban csak lakáskódex a neve (az egybeszerkesztés mellett azonban új szabályok is kerültek a javaslatba). Az összefoglaló törvény megalkotását az is indokolja, hogy az állami, önkormányzati bérlakások egy része társasházakban található, és több szabály a társasházakra valamint a lakásszövetkezetekre egyaránt vonatkozik.
A társasházaknál a legfontosabb új szabály, hogy felettük - a társadalmi szervezetekhez hasonlóan - az ügyészség látja el a törvényességi felügyeletet, vagyis vizsgálja a társasház működésének, a közgyűlés határozatainak jogszerűségét. Amennyiben az ügyészség jelzésére sem áll helyre a törvényes működés, akkor az ügyész a bírósághoz fordulhat. Erre - a minisztériumi indoklás szerint - azért volt szükség, mivel a társasházak többségében 50-100 vagy annál is több lakás található, így gyakori, hogy döcög azok jogszerű működtetése. (A lakásszövetkezetek felett eddig is és ezután is a bejegyző cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet.)
Az önkormányzati bérlakások értékesítésekor fennmarad a bérlő elővásárlási joga, de a törvény mindössze annyit mond, hogy "lakott vételáron" kell eladni a lakást. A vételár és a fizetési feltételek meghatározása már az önkormányzat dolga. (Jelenleg a részletfizetés módját is a törvény határozza meg.) A lakott vételár a gyakorlatban a piaci ár felét jelenti.
Jelenleg gyakori probléma, hogy a társasház közös képviselőjét felmenti a közgyűlés, majd hónapokig nem választ helyette újat. Addig pedig senki nem szedi a közös költséget, és nem fizeti a közüzemi számlákat. Az ebből származó bonyodalmakat megelőzendő, a javaslat meghagyja ügyvivőnek a leváltott közös képviselőt mindaddig, amíg újat nem választ a közgyűlés. Van azonban egy végső időhatár: az ügyvivőség legfeljebb két hónapig tarthat.
A lakásszövetkezeti szabályok többsége a korábbi törvényben is szerepelt már, de például az elmaradt közös költségek beszedésének szabályainál a javaslat egyszerűen visszautal a társasházi hasonló probléma kezelésére vonatkozó előírásokra. Ezek pedig a fokozatosság elvén állnak, így csak a folyamat végén lehet jelzálogot bejegyeztetni a tartozó lakására. A sorrend: írásbeli felszólítás, bírósági fizetési meghagyás kibocsátása, ez utóbbi végrehajtó általi érvényesítése, és csak ezt követi a jelzálogjog bejegyzése. (Jelenleg a felszólítás szóbeli is lehet, és nem kell végrehajtást vezetni a fizetési meghagyásra, anélkül is bejegyeztethető a jelzálogjog.)
A nyugdíjasház-szövetkezetek, valamint az üdülőszövetkezetek szabályai jelenleg szétszórva találhatók meg a jogrendszerben. Ezekre az új törvényjavaslat külön fejezetet szentel. A nyugdíjasházi szövetkezeti tagnak állandó használati joga van egy lakásra, míg az üdülőszövetkezet tagja évente korlátozottan - az alapszabályban meghatározott ideig - használhat egy lakrészt. Amíg a lakásszövetkezet választhat: a tagok tulajdonába adja a lakást, vagy a tulajdon a szövetkezeté és a tag csak használhatja az ingatlant, addig a nyugdíjasházi- illetve üdülő szövetkezeteknél nincs választási lehetőség. A lakás mindig a szövetkezet tulajdona, a tag pedig használati jogot szerez. (A javaslat a korábbiakkal ellentétben megengedi azt is, hogy lakásszövetkezetnél a garázs - a szövetkezeti tulajdonból - a tag tulajdonába kerüljön.)
A javaslat bérletre vonatkozó része továbbra is tartalmazza a magán- valamint az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásának feltételeit, és csak árnyalatnyi eltéréseket tesz a jelenlegi szabályokhoz képest. Ezek többsége kötelező törvényi előírásokat szüntet meg, és a bérbeadó jogait szélesíti. Így például megszűnik a rendkívüli felmondásra előírt határidő, és az önkormányzati bérlakások közül csak a szociális alapon bérbe adottaknál mondja ki kötelezően azt, hogy a házastárs is bérlőtárssá válik. Ugyanakkor a magántulajdonú lakás bérlője jogosult albérletbe adni a lakást (ezt eddig tiltotta a törvény), de csak akkor, ha ehhez a tulajdonos előzetesen és írásban hozzájárult.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az eladásra kerülő önkormányzati bérlakásoknál az önkormányzatok határozhatnák meg a fizetési feltételeket -ez is szerepel az Országgyűlés honlapján olvasható lakhatási törvényjavaslatban .jpg)
.jpg)
Feltartóztatták Aleksandar Vucic Moszkvába tartó repülőgépét szerdán Bakuban. 
