Kevés magyar áll ellen a politikai befolyásolásnak

A magyar lakosság harmada elutasító vagy teljesen tudatlan a pénzügyekkel kapcsolatban, és csupán 17%-a nem befolyásolható politikai kommunikációval. A pénzintézetek kommunikációs stratégiát váltottak, de így is nehéz megfogni a célcsoportot, aminek tagjai a válság hatására sem kezdtek tudatosabban bankolni.

Simor Andráshoz hasonlóan Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója is a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának jelentőségét emelte ki a csütörtöki Pénzügyi kommunikációs Konferencián, a budapesti Continental Hotel Zarában.

A GfK felmérse szerint a magyar lakosság 10%-át egyáltalán nem érdeklik a pénzügyek, szinte semmilyen kérdéssel kapcsolatban nem tud állást foglalni; 22%-a ellenséges attitűdöt mutat, összeesküvés-elméleteket gyárt a rendszerrel kapcsolatban; 26%-a bizalmatlan és tartózkodó, csak a legbiztonságosabb megtakarítási formákat veszik igénybe; 25%-a nyitott ügyfél, elfogadja, hogy szükség van a pénzintézetekre, az élete részének tekinti azokat; és csak 17%-os azok aránya, akik teljesen megértik a pénzügyi termékek lényegét, előképzettséggel rendelkeznek, és nem befolyásolhatóak politikai kommunikációval.

Bacher János pozitívumként említette, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan a lakosság egyre inkább nyit az új kommunikációs csatornák felé. A hagyományos, televízióban, rádióban és nyomtatott sajtóban elérhető passzív informálódás kezd háttérbe szorulni, és előtérbe kerül az aktív érdeklődés, az online csatornák használata.

Kövesse valós időben a piacokat! Real-time deviza-, hazai és külföldi részvény-, árupiaci és indexalapú CFD árfolyamok ingyenes hozzáféréssel a nap 24 órájában! Kattintson! >>>

Ez azonban csak az informálódás jellegében jelent javulást, ugyanis felméréseik szerint a pénzintézetek egyre kevesebb sikerrel tudják rábírni célcsoportjuk tagjait, hogy az első inger után még több információt gyűjtsenek az ajánlott szolgáltatásról. Amíg 2008-ban a hirdetésekkel elértek 4%-a akart további részleteket megtudni a felkínált lehetőségekről, egy évvel később csak 3,3%-uk érdeklődött komolyan, és idén már 2,5%-ra csökkent a mutató - mondta Bacher János.

A válság ideje alatt leginkább a hiteltermékek területén csökkent az érdeklődés; a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök és a gyorskölcsönök is népszerűtlenebbek lettek. A pénzintézetek ezt a tendenciát felmérve, és azt a tényt figyelembe véve, hogy a lakosság jelentős része - kb. 70%-a - csak minimális kockázatot vállal befektetéseivel kapcsolatban, a megtakarítások kommunikálására helyezték a hangsúlyt.

Dolgukat nehezíti, hogy a válság hatására sem nőtt meg azok aránya, akik tudatosabban tervezik meg költésüket és megtakarításukat - emelte ki az igazgató. 2008-ig a 15-69 éves korosztály körében folyamatosan nőtt azok száma, akik valamilyen banki kapcsolattal rendelkeztek, ez a növekedés abban az évben stagnlásba váltott át, és ma is csupán az említett csoport 80%-a rendelkezik pénzintézeti kapcsolattal. Ezzel a régió középmezőnyében foglalunk helyet, az első Szlovéniában szinte 100%-os a mutató. Bacher János ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nálunk két éve a megkérdezettek 29%-a állította, hogy ha rajta múlna, nem lenne ügyfele egyik banknak sem, 2010-ben már 36%-uk volt elutasító.

A szakember egy 200 különböző banki kampányt vizsgáló felmérés alapján kifejtette, hogy a lakosság akkor mobilizálható legsikeresebben, ha a hirdetések elegendő információt biztosítanak a döntés meghozatalához, emellett érthető és hiteles formában szólnak a célcsoporthoz.

Privátbankár - Mészáros András