Kézi vezérlés: nem a kormány kormányoz Magyarországon

Az elemzés szerint Orbán Viktor miniszterelnököt két ok is arra vezérelte, hogy ne a kormányon keresztül gyakorolja hatalmát. Pártja szinte minden területen kész javaslatokkal kezdte a kormányzást, és villámgyorsan nekikezdett ezek megvalósításának, az első ok tehát a gyorsaság lehetett - szögezték le. Hozzátették: a második pedig "a bizalom hiánya", hiszen - emlékeztetnek rá - már a választások előtti hírek is arról szóltak, hogy a Fidesz legalább főosztályvezetői szintig akarja lecserélni az állományt, vagyis nem bízik a kormányzati apparátusban.

"Az pedig, hogy a kormány két hónapos működését követően sem készített az Országgyűlés és a kormány második félévére vonatkozó munkatervet (legalábbis ilyen nem került nyilvánosságra), a modell hosszú távú alkalmazására utalhat" - szögezték le.

A Policy Agenda szerint az új modellben felértékelődik a frakcióvezető, Lázár János szerepe, aki "a miniszterelnök akaratának megvalósítójaként szerepel a parlamentben, illetve a közvélemény előtt". Az elemzés szerint a modell hosszú távú működtetésének a következménye lehet a Fideszen belül a frakcióvezetésben résztvevők befolyásának növekedése.

Az elemzőcég által készített statisztika szerint a kormány két hónap munka után mindössze 12 törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, "ezzel az elmúlt hat kormány közül a legalacsonyabb aktivitást mutatják, ami azért is feltűnő, mert ebben az időszakban volt a legmagasabb a beadott törvényjavaslatok száma".

A számok alapján leszögezik: a mostani kormánypártok (a Fidesz és a KDNP) toronymagasan a legaktívabbnak bizonyultak az elmúlt négy parlament kormánypárti frakcióihoz képest, ugyanakkor a jelenlegi kabinet a legpasszívabb a benyújtott parlamenti kezdeményezések száma alapján.

"Az 1998-ban alakult Orbán-kormány első két hónapjában a kormánypártok és a kormány által tett kezdeményezések ötvennyolc százalékát nyújtotta be a kormány, a Medgyessy-kormány idején ez az arány ötvenöt százalék, a 2006-os Gyurcsány-kormány idején pedig hetvenhat százalék volt. Ezzel szemben a 2010-es Orbán-kormány idején a vizsgált időszakban a kezdeményezések nyolcvannégy százaléka a kormánypártokhoz, és csak tizenhat százaléka kötődik a kormányhoz" - írták.

A Policy Agenda szerint a jogalkotási tevékenységét nézve a két Orbán-kormány volt a legpasszívabb a kormányzás kezdeti időszakában. Azonban - teszik hozzá - amíg 1998-ban az elhúzódó koalíciós tárgyalások miatt indult nehézkesen a kormányzati munka, addig a mostani kormány eddigi visszafogottsága valószínűleg azzal magyarázható, hogy az önkormányzati választásokig a Fidesz nem akarja megkockáztatni, hogy a kormányzati apparátus által elkövetett hibák miatt magyarázkodni kényszerüljön, s veszítsen jelentős támogatottságából.

A mostani kormányzati szerkezetből az önkormányzati választások után két forgatókönyvet valószínűsítenek: az egyik, hogy felgyorsul a kormányzati döntéshozatali rendszer, a minisztériumokon belül sikerül hatékony szakpolitikai egyeztetéseket folytatni. Ezt a lehetőséget erősíti a közigazgatási államtitkári poszt újbóli létrehozása, ezáltal hatékonyabb lehet a tárcák közötti munka.

A másik forgatókönyv szerint éppen ennek ellenkezője történik: már a minisztériumokon belül kioltják egymást az egyes szakpolitikai javaslatok, vagyis nehézkesen készülnek el a jogszabálytervezetek, s a kormány munkája nem fog felpörögni.