Ki kell fogni a szelet, olcsóbb lesz az áram

A szabad piacon működő, már megtérült szélturbinák által előállított villamos energia kedvező termelői ára csökkenti a lakossági villamos energia árat - derül ki a dán, német és osztrák tapasztalatokból - tudtuk meg a Magyar Szélenergia Ipari Társaságtól (MSZIT).

Az árcsökkentő hatás mértéke annál nagyobb, minél jelentősebb arányban vesznek részt a szélerőművek a villamosenergia-termelésben. A megtérülést követően jelentkező kedvező hatás az alacsony működési költségeknek köszönhető.

A termelési költségeket nézve a szélenergia már most is a legolcsóbbak közé tartozik, hiszen maga a szél ingyen van. „A beruházás megtérülése után 1 kilowattórányi, szélerőműből származó villamos energia piaci ára az atomerőművek által termelt áram árával vetekszik a statisztikák szerint ” – emeli ki Dr. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke. Tény, ebben az árban nincs benne a tőkeköltség, ám az csak a beruházás megtérüléséig jelentkezik, utána a szélerőművek – miként a dániai vagy az ausztriai példa is mutatja – jelentős árcsökkentő hatást tudnak gyakorolni a villamosenergia-piacra. Óriási előny, hogy a szélerőművek létesítése nem igényel állami beruházás-támogatást, csupán kiszámítható és ösztönző szabályozási környezetet, ami biztosítja a tőkeköltség megtérülését.

A megtérülést követően a szélenergiára épülő technológia esetében nem jelentkezik az energiahordozó ára – amely jellemzően a legnagyobb költségelem –, a karbantartás, az üzemeltetés, valamint a szélerőművektől független villamosenergia-rendszer költségeiből tevődik össze a termelés költsége. A stabil és kiszámítható szabályozás így nem csupán a beruházások megtérülését biztosítja, de megteremti a lakossági villamosenergia-árcsökkentés lehetőségét is.

„A jelenlegi 45-55forint/kilowattóra lakossági villanyárhoz képest, a széllel termelt villamos energia ára a beruházások megtérülését követően ennek akár a harmadára is csökkenhet” – mutat rá Dr. Hoffmann László. „A nagyobb szélenergia-kapacitásokkal rendelkező országok tapasztalatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy középtávon csökken a lakossági áramár, és minél nagyobb a rendszerben a szélerőmű-kapacitás, annál nagyobb mértékben. A kiszámítható szabályozás és támogatási rendszer így azt is elősegíti, hogy az árcsökkentő hatás minél előbb bekövetkezzen.”

Ma Magyarországon közel 330 megawattnyi beépített szélkapacitás működik. A Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv ezt 10 év alatt, 2020-ra 750 megawattra növelné, bár a projektek előkészítettsége alapján addigra akár 2020 megawatt szélkapacitás is épülhetne. „A szélerőművi termelés felfuttatása elemi érdek, hiszen nem csupán olcsó, árstabilizáló hatású, hanem tiszta és helyben megtalálható erőforrásról van szó, amely külső energiafüggőségünket is mérsékli” – hangsúlyozza az MSZIT elnöke. „Arról nem beszélve, hogy a szélenergia-szektor bővülése a hazai gazdaság számára is teremt lehetőségeket, hiszen – más ipari beruházásokhoz hasonlóan - a beruházási költségek közel 30 százaléka a magyarországi építőipar, infrastruktúraépítő cégek és szélerőmű alkatrész beszállítók számára jelenthet bevételt és foglalkoztatást, míg az üzemeltetés a szakképzett hazai munkaerőnek teremt lehetőségeket.”

Privátbankár